Harryvel Tenerifén

Sziasztok. Megígértem hogy 45ezer után hozok egy részt.

Hát itt lenne,igaz hogy kis késéssel,csak idáig gondolkodtam hogy mi legyen.

Az első ötletem az volt,hogy Kata terhes lesz és most már meg is születik a baba,de nem.

Tegnap hallottam egy reklámot, amiben az állt,hogy menjünk nyaralni Tenerifére.

Na már most..kicsit elkalandoztam,hogy milyen lenne ott lenni Harryvel.

És eléggé (szerintem) jó kis történet állt össze a fejemben,így azt fogom leírni.

A történetnek semmi köze Katához és Harryhez. 

A főszereplő csaj teljesen más lesz.

A neve Courtney Cox ,17 éves és egy iskolai versenyen nyerte ezt az utat,ahol találkozni fog Harryvel.

És ő Courtney:

És akkor a rész :

Három hét Tenerifén.

Alapjában véve hihetetlen.Sosem gondoltam volna hogy eljutok ide,főleg nem így.

Életemben nem voltam jó tanuló,de idén elhatároztam,hogy indulok egy biosz versenyen,nem számít mennyibe fog ez nekem kerülni.
Szinte minden éjszaka tanultam,reggelente fel sem tudtam kelni időben,állandóan késtem de megérte,mert megnyertem az országost.
Sokkolt,de egyben örültem is neki. Fura lesz egyedül 3 hétig Spanyolországban,de WHO CARES?
Boldogan sétáltam haza és alig vártam,hogy elújságoljam anyának mi történt.
Szinte betörtem az ajtót úgy robbantam be. Azonnal rohantam a konyhába, ahol természetesen anya már javában főzőcskézett.

-Anya,anya. El sem hiszed mi történt.-ugrándoztam örömömben
-Hát,ha nem mondod el nem is fogom.-mosolyodott el
-Ja,igen. Szóval megnyertem az országost.Tudod a biosz verseny. És jövő héten repülök Tenerifére.-vigyorogtam mint egy őrült
-Az igen.Gratulálok kincsem.-lépett oda hozzám és megölelt
- Uuu.Már annyira várom.-öleltem meg én is őt
-Menj fel és pakolj le. 10 perc és kaja.-engedett el,majd visszasétált  a konyhába

Nekem sem kellett több,azonnal felrohantam a szobámba és bekapcsoltam a gépem. Tudni illik eléggé nagy twitter függő vagyok,szóval első utam oda vezetett és ki is pötyögtem a híreket. Annyira boldog voltam. Még mindig nem hiszem el.
Átöltöztem valami kényelmesebbe és visszamentem anyuhoz.
Ebéd közben még rengeteget beszéltünk és átbeszéltük az egész utazást és mindent ami a 'nyaralásommal' kapcsolatos.
Csak egyet sajnálok.Hogy anyáék nem jöhetnek velem.


*Az utazás napja*

Előző napomat végig pakolással töltöttem.Szinte alig volt ruhám amit itthon akartam volna hagyni. 3 hét hosszú idő.Vagy a fél szekrényemet bepakoltam,de nagy nehezen összejött a dolog.
Szerintem mondanom sem kell..szinte alig aludtam éjjel és a gépem hajnali 6kor indult.
Szóval 3kor keltem,mint egy hulla készülődtem,de nagy nehezen végeztem. Felébresztettem anyát,hogy vigyek ki a repülőtérre. Ő 5 perc alatt kész volt. Bepakoltuk a cuccaimat a kocsiba és már el is hagytuk drága házacskánkat.

Nagyon izgultam,akkor utaztam életemben először repülővel,szerintem érthető hogy volt bennem egy kis félsz.
A repülőtéren leadtuk a csomagjaim,s míg nem szólítottak beszálláshoz anyával beszélgettem egy picit. Bár egyikünk sem volt valami jó társaság. Hulla fáradtak voltunk.
-Hiányozni fogsz. De ígérem hogy ahányszor csak tudlak,hívlak majd.Oké?-néztem kómásan anyára
-Te is nekem.És rendben,de ígérd meg hogy vigyázol magadra.-mondta,és láttam hogy könnyezik.
-Anya.Ne sírj.Csak 3 hét és minden oké lesz.Ígérem.-öleltem szorosan magamhoz
Így állhatunk már egy ideje,mikor meghallottam,hogy a Tenerifébe tartó gép utasai megkezdhetik a beszállást.
Szomorúan,de mégis izgatottam megöleltem anyát még utoljára,majd elindultam a kapu felé.

Szinte az egész repülő utat végig aludtam. Jó érzés volt egy kicsit pihenni. És a repülés nem is volt olyan szörnyű,mint amilyennek elképzeltem.
Gyönyörű volt az ég. A felhők felett tényleg mindig kék és a felhők mintha vattacukorból lennének. Simán belevetném magam.Csak kár hogy nem tartana meg .

Már landolás közben is eszméletlen volt a táj ami elém tárult,de mikor leszálltam a gépről azt hittem ott maradok. A repülőtér is csodálatos volt. A magyarországihoz képest,egy igazi álom. Kisétáltam a kapun,hatalmas mosollyal az arcomon,mikor megláttam,hogy egy nő szintén hatalmas mosollyal az arcán,egy táblát tart a kezében,amin a nevem áll. Spanyol tudás híján odasétáltam hozzá és angolul kezdtem hozzá dumálni,de szerencsére értette mit mondtam.Egy hatalmas kő esett le a szívemről.
-Én leszek az idegenvezetőd. Most elviszlek a szállodába,utána pedig odamegyünk ahova akarsz. Szerintem érdemes lenne lemenned már most a partra,eszméletlen jó idő van. De ha nincs kedved odáig sétálni,a szállodának is van medencéje. -ecsetelte,de a mosoly végig az ajkán ékeskedett
-Köszönöm szépen a tájékoztatást. Azt hiszem először megnézném a szobám,de majd szólok ha valamire szükségem van.Mármint segítségre.-nevettem el a végét
-Akkor jöjjön csak utánam kisasszony.-indult el
-Szólítson csak Courtney-nak.-mosolyogtam rá,majd követtem.

A szálloda a belvárosban volt és amíg beértünk a repülőtérről,megcsodálhattam a várost. Eszméletlen volt. Soha életemben nem láttam még ilyet,szerintem még képen sem. Minden annyival másabb volt mint Magyarországon.
Csak bámultam az épületeket és még mindig nem tudtam elhinni hogy itt vagyok. Leírhatatlan volt,ami akkor lejátszódott bennem.
Mikor megérkeztünk a hotelhez,szinte azonnal kipattantam és körbe ugráltam a kocsit. Abban a pillanatban annyira nem érdekelt hogy valaki megláthat. Túl boldog voltam ahhoz,hogy foglalkoztasson.
Kiszállt a nőci is és kiszedtük a csomagjaimat a kocsiból.
-Egyébként.Sajnálom hogy ekkora bunkó vagyok.Megkérdezhetem a nevét?-mosolyodtam el
-Semmi baj. Megértem. Nem mindennap jár az ember ilyen helyre.Egyébként Maria vagyok.-mosolyodott el ő is
Felcuccoltunk a szobába,ami szintén gyönyörű volt. A tengerpartra néző ablakok voltak. Hatalmas ágy. Pezsgőfürdő,minibár minden amit akarsz.
Maria magamra hagyott a szobában,én pedig azonnal használatba vettem a fürdőt. Kellemes fél órát töltöttem el a kádban...*if u know what i mean*


*pár nappal később*

Épp a parton süttettem magam,amikor valaki kitakarta előlem a Napot.
-Mi lenne ha kimásznál a Napból?-szólaltam meg természetesen angolul
-És ha nem?-hallottam meg egy számomra ismerős hangot
-Kérlek. Mássz már ki. Feküdj le vagy menj arrébb nekem mindegy. Csak menj már...-nevettem fel
-Megfoghatom a feneked?-röhögött
-Nem..és kérlek mássz már....ki.- a végét már szinte suttogtam. Felnéztem és maga Harry Styles állt felettem.
-Meglepődtél mi?-röhögött még mindig
-Egy csöppet.-felültem- De tényleg..másszál már ki a Napból.-nevettem fel
-Na jó.Legyen.-adta meg magát ,majd lehuppant mellém
- Kösz.-mosolyogtam,majd visszadőltem törölközőmre
-Egyébként.Harry Styles vagyok.Bár szerintem ezt már tudtad.-nyújtotta felém kezét
-Milyen kis magabiztos vagy. Egyébként Courtney Cox.-fogtam vele kezet.
Én ne tudnám ki vagy.Ezer éve várok erre a pillanatra.-ujjongtam magamban
-Anyukám is Cox.Nem vagyunk mi rokonok?-mosolygott rám
-Nem hiszem,de jó próbálkozás.-motyogtam
-Egyébként mi járatban erre felé?-faggatózott
-Nyertem a suliban egy utat és itt vagyok.-tártam szét karjaim
-Ohh.Szóval stréberek vagyunk.-kuncogott
-Nem..csak céltudatosak,és szerencsések.-mosolyodtam el büszkén
-Nem jössz úszni?-felállt és felém nyújtotta kezét
-Nem kösz..inkább napozom.
-Kérlek.Én vagyok Harry Styles,ne utasíts vissza.-vigyorgott
-Najó legyen.-megfogtam a kezét,ő pedig felhúzott,de nem engedte el a kezem.
Mikor beértünk a vízbe reflexszerűen lökött rajtam egyet, de megszívta de magammal rántottam,ami miatt rám esett.
-Nehéz vagy.-nyöszörögtem alatta
-De élvezed a helyzetet nem?-nevetett és megtámaszkodott mellettem
-Nem..mert tényleg nehéz vagy.-próbáltam letolni magamról,de nem igazán sikerült.
Érintésem hatására tiszta libabőr lett és éreztem hogy szíve vagy 200al ver. Csak bámultam zöld szemeibe,annyira gyönyörű volt.
Észrevettem,hogy ajkai közelednek enyéimhez,de annyira lekötött szemeinek csillogása,hogy nem tudtam reagálni,hagytam magam.
Ajkai lassan,de ütemesen mozogtak,szinkronban enyéimmel. Eszméletlen érzés volt,pedig ez még csak egy csók.
Akaratlanul is elvigyorodtam.
-Tetszett?-suttogott ajkaimba
-Leszállnál rólam végre.-vigyorodtam el pimaszul
-Először válaszolj,utána bármit megteszek amit kérsz.-puszilta meg a nyakam
-Igen tetszett.De itt mindenki lát minket. Rossz fényt vetek a hírnevedre.-nevettem fel
-Az engem nem érdekel.-leszállt rólam,majd felhúzott és beljebb mentünk a vízben.Vagyis beljebb vitt.-Tetszel nekem,tudom hogy hülye szöveg,meg nem is ismerlek,az első rálátásom pedig a fenekedre volt,de mikor megláttam az arcod beléd estem.-kicsit el is vörösödött mondandója közben
-Figyelj Harry. Aranyos vagy,meg minden,és jól esett amit mondtál.De ez nem működne. Nem azt mondom,hogy nem tetszel,mert az hülyeség lenne,de én Magyarországon lakom,te pedig Angliában,amellett még turnéztok is. Én 3hétig vagyok itt,ha te addig maradsz,ez 3 hétig működne,de utána reménytelen. Túl messze vagy.-sóhajtottam fel mondandóm végén
-Megoldjuk.Egyébként,hol van Magyarország?
-Ez az egyetlen mondat amit nem akartam hallani soha egyikőtök szájából sem. De majd megmutatom a szállodában..Egyébként te hol szálltál meg?-néztem rá kíváncsian
- A Hotel Bahia Flamingoban.
-Az vicces,mert én is. Mikor jöttél?
-Ma.Szóval megeshet hogy azért nem láttál eddig.-kezeit a derekamra csúsztatta
-Értem. Amúgy elvileg úszni jöttünk be,gyere.-kimásztam karjai közül és úszni kezdtem
Ő csak mosolyogva állt és figyelt,majd nem sokkal később utánam jött.
Elkapta a derekam,megfordított,majd fölém úszott és megcsókolt.
-Csodálatos vagy.-suttogta ajkaimba
-Ne túlozz.-éreztem ahogy elvörösödöm
-Nem túlzom.De mi lenne ha most felmennénk a szobámba és megbeszélnénk mi legyen velünk?-tette fel az ajánlatot
Én csak lopva bólintottam egyet aztán kiúsztam a partra és ott megvártam Harryt.
Összepakoltuk a cuccainkat és Harry szobájába vettük az irányt.
-Ülj csak le.-mutatott egy székre.
Leültem ő pedig velem szemben foglalt helyet.

-Figyelj. Én szeretném ha a barátnőm lennél.Tudom hogy ez fura,mert tényleg nem ismerjük egymást,de beléd estem.Esküszöm.És ez a 3hét igazán közel hozhatna minket egymáshoz. Kérlek.Próbáljuk meg. Ha működni fog,majd találunk valami megoldást.De ne legyen ennyivel vége.-simította meg a combomat
Kirázott a hideg,de egyben jó érzés is volt.
-Nem is tudom. Nem vagyok a távkapcsolatok híve.És még csak 17 vagyok.Nem tudom anyám mit szólna,ha egy rocksztár barátom lenne.-húztam a számat
-Csak próbáljuk meg.Nem kérek semmit mást.Csak egy esélyt.Kérlek.-most már arcomat simította meg,amire én teljesen elvörösödtem,de rábólintottam ajánlatára. Hülye is lettem volna nemet mondani.
-Köszönöm.-másik kezét is arcomra simította majd megcsókolt.
Ez szenvedélyesebb volt mint az előzők.  De élvezetesebb is.

Az elkövetkezendő napokat végig Harryvel töltöttem,szükségem sem volt Maria segítségére.
Nagyon jól éreztem magam.
Nem egy alkalom volt,hogy éjjel a tengerparton kéz a kézben sétálgattunk,vagy gyertyafényes vacsorákat csinált. Eszméletlen volt.
Ha eddig nem voltam belé szerelmes,akkor most már biztosra állítom hogy az vagyok.Teljesen elkábított.
Egyik éjjel,miután sétálásból hazatértünk Harry meglepően fura volt.
Mikor bementünk a szobába szenvedélyesen csókolni kezdett,majd ledöntött az ágyra. Nem tagadom,kicsit megijedtem.
Keze lassan a pólóm alá csúszott és az oldalamat kezdte simogatni. Később egy egyszerű mozdulattal tépte le rólam pólómat.
-Harry..ezt ne..-suttogtam
-Bocsánat,nem akartam túl nyomulni.-mászott le rólam
-Nem erről van szó.Csak...én még..szűz vagyok..-elvörösödtem
-Ohh. Ne félj. Vigyázok rád.-kuncogott-De ha nem akarod,nem tesszük meg.-nyomott egy puszit a homlokomra
-Nem erről van szó.Csak..kicsit félek.-suttogtam
- Óvatos leszek ígérem.De akkor most mi legyen?-nézett rám tanácstalanul
-Csináld.De óvatosan kérlek..-motyogtam
Több sem kellett neki,azonnal megszabadított maradék ruhámtól és apró csókokkal látta el testem. Közben én is sikeresen levetkőztettem őt és eljött a NAAAGY pillanat.
Az elején még picit fájt,de aztán kezdtem megszokni és egyre jobban élveztem a dolgot.
Szerintem mondanom sem kell,ezek után milyen felejthetetlen éjszakában volt részem.

De sajnos a 3 hét iszonyatosan hamar eltelt és elérkezett a hazautazás időpontja. Szomorúan pakoltam össze,de szerencsére Harry kikísért a reptérre,ő még maradt pár napot.
-Hiányozni fogsz.-öleltem szorosan magamhoz és mellkasába fúrtam fejem
-Te is nekem,de nem sokára úgy is találkozunk. Ha ezen múlik,majd én elutazom hozzád.Na mit szólsz?-nyomott egy puszit a homlokomra
-Az jó lenne. De ha lehet minél hamarabb.-nevettem fel szomorúan
-Hidd el,nem ez volt az utolsó alkalom,hogy láttál.Hisz szeretlek.Nem hagylak menni ilyen  egyszerűen.-simogatta a hátam
-Várj..Mit mondtál??-néztem rá döbbenten
-Hogy nem hagylak menni ilyen egyszerűen.
-Nem..előtte..
-Ja..hogy szeretlek.És tényleg így gondolom.-mosolyodott el
-Én is szeretlek Harry.-túrtam a hajába és megcsókoltam

De sajnos ennek az örömteli pillanatnak is hamar vége szakadt,mert fel kellett szállnom a gépre. Még egy utolsó forró csókot lehelt az ajkaimra,én pedig mosolyogva besétáltam a kapun.
Mivel az elmúlt 3 hétben nem figyeltem a híreket,így kíváncsi leszek mi fogad majd otthon.Milyen pletykák keringenek rólam.

Imádtam ezt a három hetet.Életem legjobb 3 hete volt. De szerencsére nem akkor láttam utoljára Harryt. Igaz,hogy csak 1 hónap múlva,de felkeresett,és közölte velem,hogy felvételt nyertem Anglia egyik legmenőbb egyetemére,szóval menjek vele,egy hatalmas lehetőség számomra és ezt szerencsére anyám is belátta.Pár héttel később kiköltöztem Angliába és összeköltöztem Harryvel.
Azóta rengeteg dolog történt velünk. Én 21 éves vagyok és boldogan jelentem ki,hogy én vagyok Mrs.Styles és büszke felesége vagyok Harrynek.
Gyerekünk még nincs,de egyszer majd eljön a kis Darcy ideje is :')

Hát ennyi lett volna a LoveStorym. Remélem tetszett.Lehet hogy kicsit össze-vissza (sőt tuti) de jobban nem ment.:)) Sajnálom ha csalódást okoztam valakinek :')
Kommenteket és Likeokat szívesen fogadok:)))
puszi xx

És akkor egy kis zene is hozzá :DD