2012. június 28., csütörtök

Do the Final



Sziasztok.
Meghoztam a következő,egyben az utolsó részt is. Remélem tetszeni fog,és nem okozok csalódást. Mind emellett az is remélem,hogy tetszett a blog  "történelme" is :D
Én nagyon élveztem ezt csinálni,bár néha voltak alkotói válságok,és néhány kommentár nem esett egészen jól,de emellett nagyon tetszett az egész.

Remélem a többi blogomon is velem tartotok majd (azt egy másik bejegyzésben kiteszem) és hogy tetszeni fog a befejezés. Köszönöm a félév alatt a több mint 40ezer olvasót,és remélem, mire a másik 3 blognak vége lesz,azokkal is eljutok idáig. Köszönök mindent :)

Puszi xx


x AZ ESKÜVŐ x


Csak álltam Beccaval a tükör előtt és csodáltam a ruhámat. Nem tudtam elhinni,hogy férjhez megyek, és a férjem nem más..mint Harry. Ez 18 éves fejjel elég bizarrnak tűnt,de szerencsémre a barátaim,és a családom támogattak mindenben.

Még utoljára végig simítottam a ruhámon,és Beccaval az oldalamon lesétáltam a földszintre. Az esküvő a srácok házának kertjében volt megtartva,így nem kellett messzire sétálnom. Minden olyan csodálatos volt. A kert végében volt felállítva az oltár,és odáig egy csodálatos "folyosó" vezetett virágokkal és szalagokkal díszítve. Még mindig nem tudom elhinni,hogy ez az én esküvőm volt.

Belekaroltam apukámba,aki még egy utolsó puszit adott egy " az én kislányom végre felnőtt" kíséretében,és elindultunk az oltárhoz. Annyira furcsa érzés volt,ahogy mindenki engem nézett, de boldog voltam. Egy könnycsepp még ki is csordult.

Mikor megláttam Harry örömtől csillogó szemeit,és azt a mosolyt az arcán,amikor rám nézett,szívem szerint odarohantam volna hozzá,de az mégis hogy nézett volna ki?

Lassan,kis léptekkel ugyan.de végre odaértünk Harryhez,és óriási mosollyal,odaléptem hozzá.
Eltátogott nekem egy "szeretlek"et,én pedig elérzékenyültem,nem értettem magam. Harry megemelte az állam,letörölte könnyeim,majd a papra néztünk és szinte egyszerre bólintottunk hogy kezdheti.

A ceremónia teljesen zökkenőmentesen zajlott,egészen addig amíg a " és akinek van valami ellenvetése az ellen,hogy e két személyt összeadjam,szóljon most,vagy hallgasson örökre", mert akkor Liam felállt és odasétált hozzám.

"Úristen ebből mekkora balhé lesz" .gondoltam .

-Kata. Csak annyit szeretnék hogy tudd,mindig is szerettelek,csak hülye voltam,hogy ezt nem érzékeltettem veled. Sajnálom. Sok boldogságot.-nézett rám meggyötörten

-Liam.Köszönöm hogy elmondtad.És sajnálom,hogy ennek így kellett kiderülni. De köszönöm.-és ekkor nem bírtam tovább. A nyakába ugrottam és megöleltem.  Lassan elváltunk egymástól,és visszafordultam Harryhez.

-Sajnálom,folytathatjuk.-mosolyodtam el

-Húzzátok fel egymás ujjára a gyűrűt.- mondta a pap,és Harry abban a pillanatban meg is fogta a kezem,és felhúzta a gyűrűt.Valami fura érzés járta át a testem,de nem tudtam mi az. Felhúztam én is Harry ujjára a gyűrűt és mosolyogva a papra néztünk.

-Házastársakká nyílvánítalak benneteket. Megcsókolhatod a menyasszonyt.-nézett Harryre ,aki azonnal elkapta a derekam és olyan szenvedélyesen csókolt,mint eddig soha. Nem bírtam ki,hogy ne túrjak a hajába.

Körülöttünk mindenki fütyült és tapsolt,de ajkaim csak úgy falták Harryéit. Lassan elváltunk egymástól,és Harry nyakába ugrottam.

-Szeretlek Harry.- szorosan öleltem magamhoz,ő pedig felemelt és megpörgetett a levegőben

-Köszönöm,hogy vagy nekem.-nevetett

-Umm...Bocsi,hogy zavarok,de indulni kéne a vacsorára.-sétált oda hozzánk Niall

-Ó Niall..te is mindig csak a hasadra tudsz gondolni.-lépkedtem oda hozzá és megöleltem,amire ő csak mosolygott-De akkor induljunk.-fogtam meg Harry kezét,és elkezdtem magam után húzni.

Besétáltunk a házba,ahol az egész nappali ki volt pakolva. Rengetek kaja volt. Niall örömére.

Igazából ez nem egy hagyományos esküvő volt,csak ilyen szűkebb körben rendezett. A családom volt ott,Harryé a srácok és barátnőik. Iszonyatosan jól éreztem magam.

Rettentő sokat táncoltunk,és a lábam iszonyatosan fájt a magassarkúmban. A végén már cipő nélkül táncoltam.

- Mi lenne,ha most lelépnénk?- suttogta a fülembe Harry,aki már nem volt teljesen józan.

-Hova szeretnél menni? -kuncogtam

- Mondjuukk...fel a szobámba.- markolt bele a seggembe és összekulcsolta ujjainkat

Beleegyezően bólintottam és elindultunk az emeletre.

-Harry...és ha rajta kapnak? - torpantam meg.- És..nem is hagyhatnánk őket egyedül. Mi vagyunk a házigazdák .- mondtam,és elindultam vissza a nappaliba. De ekkor Harry megragadott hátulról,és felemelt.

-Sajnálom,de most egyedül maradnak.- a nyakamba csókolt és bevitt a szobájába.

Nemes egyszerűséggel lehúzta a a ruhám zipzárját,ami azonnal leesett rólam,így már csak egy bugyi takart engem. 

Szépen lassan én is lehúztam Hazza sliccét,ő pedig,míg én az ingével babráltam, kilépett a nadrágból. Mikor már az ing is hiányzott róla,lelökött az ágyra és szenvedélyesen csókolni kezdett.

Testemet végig apró csókokkal jutalmazta,amik engem teljesen beindítottak. Nem bírtam magammal éreztem,hogy kívánom őt,és ő is engem.

Ajkaimat az övéire tapasztottam és vadul csókolni kezdtem. Végül megszabadított bugyitól is,és eljött aminek jönnie kellett.

Ebben a pillanatban örültem neki,hogy lent óriási hangerőn bömbölt a zene, mert az élvezettől minden egyes "tolásnál" akkorát sikítottam mint még soha.

-Ennyire élvezed? - zihált a nyakamba Harry

-Ennyire jó vagy.- csókoltam meg

A végső élvezetre nem kellett sokat várni,pár perc múlva mind a ketten a csúcsra jutottunk és Harry levegő után kapkodva dőlt rám.

-Szeretlek Harry.-túrtam a hajába

-Én is drágám. Örökre.- nyakamba csókolt amitől teljesen kirázott a hideg.

Kis idő múlva lemászott rólam,majd feljebb csúsztunk az ágyon,és bebújtunk a takaró alá.

Fejemet Harry mellkasára tettem,és ujjainkat összekulcsoltam,úgy raktam Harry hasára a kezem.

Harry átölelt,majd nyomott egy puszit a hajamra.

Azt hiszem, ez volt életem egyik legszebb napja. Végre azzal vagyok akt szeretek,és sosem veszíthetem el. Ez,hogy most összeházasodtunk,nekem nagyon sokat jelentett. Végre úgy érzem,hogy vagyok valaki.
És az esküvő megkoronázása volt a legszebb. 

SOSEM FOGOM MEGBÁNNI AZT A NAPOT, AMIKOR A SRÁCOKBA ÜTKÖZTEM....


U.i.: véleményezés és "tetszikelés" ehhez a részhez is jöhet :)

7 megjegyzés:

  1. mi...én...mi van? azt hittem, hogy a végső táncolás élményét írod le... de - ha lehetek őszinte - így jobban tetszett :DD kár, hogy befejezed, de egyszer mindennek vége kell legyen, szóval csak annyit szeretnék mondani, hogy sok sikert a többi bloghoz, ott is "követni foglak". kicsit fáj a szívem, egyrészt a németek miatt, másrészt pedig a befejezés miatt, de nagyon boldog is vagyok. nem is írok többet, szóval... gratulálok. :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. végső táncolás?:DD és örülök hogy tetszett. az volt a cél,hogy mindenki tetszését elnyerje. remélem sikerült. és köszi a támogatást :)

      Törlés
  2. Oh, istenem.. Én elérzékenyültem... De tényleg.. És itt potyognak a könnyeim.. Mert..... Nem tudom miért, de pityergek, mert átélem az érzéseket.. És kicsit visszapillantok a múltba, amikor rátaláltam erre a blogra, és mindenhova a telefonommal járkáltam, egész nap nem tettem le, csak mikor végigolvastam (Persze azóta már jó pár új rész jött.!) És kicsit nosztalgiáztam, hogy azóta mennyi idő eltelt.. Köszönöm, hogy megírtad, köszönöm, hogy olvashattam, és köszönöm azt a sok-sok jó érzést, amit ennek olvasása közben éltem át.! Köszönöm.! xoxo <3
    UI.: Héj, ám a másik blogon is számíthatsz rám.! Én mindenhol ott vagyok.!!
    Szívből, Berni1DHoran*-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jajj. Ez tiszta aranyos tőled . és köszi tőled is a támogatást és örülök hogy ennyire tetszett és azt is köszi hogy velem tartasz majd:) további szép napot :)

      Törlés
  3. Jézusom nagyon tetszett.Sajnálom,hogy befejezed ezt a blogot az egyik kedvencem volt.A barátnőm linkelte be még 2 hónapja és aznap pont beteg voltam akkor azt hiszem,hogy az első 70 rész volt kész és én aznap elolvastam az összeset.Nagyon fog hiányozni a blog és a többihez további sok sikert azokat is megpróbálom,majd olvasni.:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a dicsérő szavakat,és örülök hogy tetszett :)) és remélem,ha néha beleolvasol a többibe,nem okoz majd csalódást :))

      Törlés
  4. Had gratuláljak én is a többiek mellett. :)Nagyon sajnálom, hogy vége lett!! :( Régebben kezdtem el olvasni, de sajnos nem volt időm ezért feledésbe merült. Most viszont, hogy itthon voltam újra eszembe jutott és addig meg nem álltam amíg meg nem találtam újra...:):) Nagyon nagyon tetszettek a bejegyzések és alig vártam az új részeket. =D (és igen 1-2 rész nekem is könnyeket csalt a szemembe) *.* :) Teljesen beleéltem magam a részekbe, merthogy én is szeretem a 1D-t és ettől még jobban függőséget éreztem a blogod iránt:) Még egyszer gratulálok! Sok sikert a jövőben is!! =D

    VálaszTörlés