Hirdetés

Sziasztok.
Megnyitottam a másik blogom. Akit érdekel egy Louisos sztori annak benézni ér :D
louiswtom.blogspot.com

így ezzel egybekötve. tessék benézni ide is :DD
http://anabelleandonedirection.blogspot.com/


köszönöm szépen :DDD

80.rész_Meglepetés

Na sziasztok. Igaz,hogy azt mondtam,hogy vége a blognak..de ez most még sincs így. Mondjuk úgy,hogy ideiglenesen szünetel. Nagyon ritkán lesznek részek,de akkor igyekszem minél hosszabbakat írni. Remélem tetszik a rész. Jó olvasást :)

*Louis szemszöge*

Egészen Harryékig meg sem álltunk. Az út felénél azt hittem meghalok. Elszoktam én már a futástól. De Kata elég jól bírta. Amikor megérkeztünk,kopogás nélkül bementünk.

-Bocsi. Csak akadt egy kis probléma.-sétáltunk lihegve a nappaliba

Mindenki ott volt. Harry,Claire,és a kicsik is.

-Veletek meg mi történt? Futottatok?-pattant fel rögtön Harry.

-Igazából..igen. Képzeld.. Louis megölelt..és erre megjelentek a fotósok..annyira örültem neki. Jobbnak láttam,hogy eljövünk.-magyarázta Kata

-Ééértem…Amúgy Louis..veled mi van?? Neked ki vannak sírva a szemeid?-kérdezte elkerekedett szemekkel Harry.

-Ami azt illeti igen.-válaszoltam.- Ha gondolod elmesélem mi történt.-néztem rá

-Persze. Gyertek üljünk le. Lou te meg mindent szépen elmesélsz.-mondta Harry,majd elindultunk a nappali felé.

Szépen sorjában elmeséltem a történteket,és Harry alig akart hinni a fülének.

-Pedig így volt. Én sem tudom elhinni. Na de én nem is szeretnék zavarni. Sziasztok.És köszi mindent.-köszöntem eltőlük.

Hazafele úton elgondolkodtam a történteken,de rájöttem,hogy már nem igazán érdekel. Ez van..majd lesz jobb is.

*Pár nappal később*

Reggel arra ébredtem,hogy valaki a nevemen szólít. Kinyitottam a szemem,és láttam,hogy Liam hadonászik előttem egy újsággal.

-Hé haver. Mi történt? Mi ez az újság?- ültem fel nyűgösen.

-Bocs,hogy felébresztettelek.De ezt látnod kell..meg várok egy kis magyarázatot.- nézett rám felvont szemöldökkel Liam.

Kikaptam a kezéből az újságot,de úgy érzem hiba volt. Két perc alatt felment bennem a pumpa.

Nem más volt látható a címlapon,mint én,és Kata amint megöleltük egymást. De a cikk,ami hozzá volt. Na az idegesített fel a legjobban. Röviden tömören annyi állt benne,hogy új csajom van,csak az a bökkenő benne,hogy a lány Harry barátnője. Hogy ezek mennyi szart összetudnak hordani….

-Liam..Te lehet,hogy még nem tudod,de szakítottam Nicivel,mert megcsalt. Aztán megkértem Katát,hogy találkozzunk. Elmeséltem neki mi történt. Aztán megölelt..és ekkor jött képbe a fotós,aki csinálta ezt a képet….- meséltem el az egész történetet.

-ÁÁ.Értem..Azt hittem már,hogy komoly a dolog. De megnyugodtam. És most mit tesztek?-kérdezte Liam

-Szerintem felhívom Katát,és elmondom neki.Aztán majd együtt kisütünk valamit.- válaszoltam neki.

Válaszom után Liam ki is sétált a szobámból,én pedig rögtön a telefonomért nyúltam,és tárcsáztam Katát. 

Szerencsére azonnal felvette,és álmos hangon beleszólt.

-Mondjad Lou.

-Szia. Ugye nem ébresztettelek fel??-kérdeztem.Bár ez egy eléggé hülye kérdés volt.

-Igazából nem. Már fenn vagyok egy ideje..csak lustálkodtam-válaszolt

-Oké.Szóval…Van egy kis baj.-kezdtem bele

-Úristen.Már megint mi? Kezdd.- szólt rám

-Emlékszel a fotósra?? Na..szóval megjelent az újságban a kép..meg hozzá egy cikk. Ami szerint mi egy párt alkotunk.- mondtam lassan

-OMG.Louis..tegyünk valamit.-mondta erősebb hangon

-Tehetnénk ma egy nyilatkozatot,amiben elmondjuk,hogy köztünk csak barátság van. Ha kell még a Nicis dolgot is elmesélem nekik.- vetettem fel az ötletet.

-Nekem oké. De ezt mégis hogyan?-kérdezte

-Ne aggódj emiatt. Körbe telefonálok.Kb 10 perc és visszahívlak,hogy mi van.-válaszoltam

-Oké.Akkor tíz perc múlva. Szia.-köszönt el,és le is rakta.

Én pedig gyorsan körbetelefonáltam mindenkit,és elintéztem a dolgokat.

*Kata szemszöge*

Reggel Louis hívott telefonon,s amit mondott ,azon teljesen ledöbbentem.

Őrjöngtem. Harry nem is értette mi a bajom.

-Héé.Kicsim..Mi a baj??-ölelt át hátulról.

-A Louissal készült képem benn van egy újságban,és van egy sztori.Mi szerint mi járunk…-mondtam dühösen

-Jajj..nyugi cica. Majd elintézzük valahogy.-nyomott egy puszit a vállamra

-Louis azt mondta,hogy kéne adnunk egy nyilatkozatot erről. Bármelyik percben hívhat,hogy most akkor mivan.-mondtam Harrynek

Alig,hogy kimondtam ezt, meg is csörrent a telefonom. Természetesen Louis volt az.

Megadott egy címet,és megkért,hogy 4 kor legyek ott.

Az információszerzés után letettem a telefont,és megosztottam a híreket Harryvel.

-Elmenjek veled? Vagy megleszel egyedül?-kérdezte

-Ha szeretnél jöhetsz. Legalább lenne bizonyíték,hogy én veled vagyok. És csak is téged szeretlek.-bújtam hozzá

-Én pedig téged.És nem hagyom,hogy bármi kavarás is menjen.-mosolyodott el

Beszélgetésünk után lementünk reggelizni,majd felöltöztünk,és délutánig tv-zéssel ütöttük el az időt.

A megbeszélt  időpontra meg is érkeztünk a stúdióhoz,ahol interjút fogunk adni.

Rengeteg újság író volt ott,és természetesen kamera is.

Az interjú elején még semmi gáz nem volt,addig amíg nem kérdezték Louistól,hogy most akkor mi van Nicivel.

Láttam,ahogy könnyek gyűlnek a szemében,és ezt Harry is észrevette.

Rögtön odarohant hozzánk,és magához ölelte Louist,aki csak ennyit mondott szipogva.

-Sajnálom emberek.De ez a téma elég érzékenyen érint. Nem rég vesztettem el őt. Már nem titok,megcsalt,és ez nekem fáj. És akármennyire is gáz,megtörtem,kész ennyi.

-Tehát Louis Tomlinsont elhagyta a barátnője,egy másik srácért. Köszönjük ,hogy minket néztek. Hollie Gomez voltam.Köszönjük,hogy minket néztek.-mondta a tv-s tudósító.

Lassan az újságírók is elszivárogtak,de Louis ugyan úgy ott állt,mint amikor Harry bejött.

-Louis,jól vagy?-mentem én is oda hozzá.

-Persze,meg leszek. De nem mehetnénk haza?-kérdezte,amire én csak bólintottam,és elindultunk az autó felé….

79.rész_Meglepő fordulat

Sziasztok. Meghoztam ma az újabb részt. Kérlek ne haragudjatok a rövid részekért. Igyekszem minél hosszabbakat írni,de csak ilyenre sikerül. Azért remélem,hogy a rövidrészekért kárpótlás,hogy ez ma már a második. Ma több mint 300an néztetek be,úgyhogy mondjuk azt,hogy ez egy ajándék rész. Igyekszem gyakrabban hozni a részeket,de sajnos most érettségizem majd németből,és sokat kell készülnöm.
Bocsi a sok dumáért.
Jó olvasást.Remélem tetszeni fog :)) xx

Február 20.

*Louis szemszöge*

Mióta haza jöttünk Brazíliából csak a veszekedés megy Nicivel. Nem értem mi történt. Annyira jól meg voltunk. Semmi problémánk nem volt, sehol sem. Még azt sem lehet mondani,hogy túlságosan aktív nemi életet éltünk volna,mert ez nem igaz. Minden rendben volt. Egészen mostanáig....

Egyik reggel telefoncsörgésre ébredtem. A csengőhangról egyből felismertem,hogy ez nem az enyém.
Megfordultam,és láttam,hogy Nici telefonja rezeg az éjjeliszekrényen,de Nici sehol.
Elkecmeregtem a telefonig,és rápillantottam a kijelzőre. Egy név villogott rajta..pontosabban ez : 'Brian <3' és jelezte,hogy üzenet érkezett tőle.
Nagyon meglepődtem. És szemét módjára megnyitottam az sms-t. Hiba volt. Meglepő sorok tárultak a szemem elé.
"Szia Édesem.Már nagyon hiányzol. Remélem minél hamarabb találkozunk. Szeretlek. Milliószor csókol. A te Brianed. (LLLL) "
Azt hittem eldobom a telefont. Szóval Nici ezért volt velem ilyen rideg.Ez nem lehet csak egy sima üzenet. De hogy juthattunk el idáig?? Nem értem...
Lassan,és döbbenten visszacsúsztattam a telefont az éjjeliszekrényre,majd kikászálódtam az ágyból.
Kimentem a fürdőbe,és ott Nicit is megtaláltam. Épp a kádban feküdt.
-Szia édesem.-mosolygott rám.
-Csá.-köszöntem ridegen
-Valami baj van?-kérdezte elkerekedett szemekkel.
-Á..dehogy..Már hogy lenne..-forgattam szemeimet.
-Hallgatlak...-vonta fel szemöldökét.
Leültem a kád szélére,és lassan tagoltan,elkezdtem beszélni.
-Szóval...elmesélnéd ki az a Brian? És miért küld ilyen üzeneteket neked??- kérdeztem
-Nem tudom miről beszélsz..-sütötte le szemét
-Aha..akkor miért nem nézel a szemembe??-vontam kérdőre.
-Senki.Tényleg.-mondta
-Ahha..akkor miért ír olyat,hogy szeret..meg a te Brianed??-értetlenkedtem.
-Ahhjj...okés..-sóhajtott- már jó ideje kavarok vele..de nem értem magamat sem,hogy miért..csak..csak megtörtént..Az egyik koncerteteken ismertem meg. És találkozgattunk párszor..És én..szóval..hát..na..Én lefeküdtem vele..-vörösödött el.
-Aha..ha készen vagy..szedd a cuccod,és elmehetsz. Vége..ennyi..Nem kérek többet belőled. Hogy tehetetted ezt? Mióta tart ez? Ha?? Válaszolj.-emeltem meg kicsit a hangomat.
-2 hónapja..-suttogta Nici
-Te úristen. Hogy lehettem ilyen hülye..-fogtam a fejemet.-Takarodj a házamból. Nem érdekelsz..Tényleg vége..szánalmas ribanc.-rohantam ki a fürdőből,majd becsaptam magam mögött az ajtót.
Lerohantam a nappaliba,és rögtön a telefonomért nyúltam.
Tárcsáztam Katát,aki szerencsére azonnal felvette.
-Szia bébibogyó. Mit szeretnél.-köszönt a telefonba vidáman.
-Figyelj.Most nem akarok beszélni. Fél óra múlva legyél a parkba.Fontos. Köszi.-mondtam majd ki is nyomtam a telefont.
Remélem,hogy ő bővebb információt tud nekem nyújtani erről az egész Brian ügyről.
Felmentem Liamhez,és kértem kölcsön tőle pár cuccot,mivel nem sok kedvem volt visszamenni a szobámba. Gyorsan felöltöztem,majd úton is voltam  a találkozóra....

*Nici szemszöge*

Nyugodtan üldögéltem a kádba,amikor Louis rontott be.
Számon kérte rajtam az egész Brianes ügyet..de vajon honnan tudta meg. Értetlenül néztem magam elé.
Próbáltam mindent letagadni.De már felesleges volt. Mindenről tudott.
Mikor kimondta,hogy vége,és ezentúl nem akar rólam hallani,záporként kezdek el hullani a könnyeim. Megértem.hogy kidobott. És nem is az fáj,hogy vége, hanem az hogy ezt mind miattam. Hogy lehettem ekkora barom?
Szerettem,ő is szeretett. Életem első barátja,aki nem csak azért volt velem,hogy megfektessen. Bármit megtett volna értem. És én egy idétlen hülye gyerek miatt eldobtam őt. Ahogy ő is mondta..szánalmas egy ribanc vagyok...

*Kata szemszöge*
Reggel Louis hívott,hogy szeretne velem találkozni. Épp Harrynél voltam. Bánatomra ott kellett hagynom szegényt,de megígértem neki,hogy igyekszem hamar végezni,és az első dolgom az lesz,hogy visszajövök hozzá.
Gyorsan felöltöztem,megmostam a fogam,és felkötöttem a hajam.
Adtam egy gyors búcsúcsókot Harrynek,és már ott sem voltam.
Útban a park felé,elgondolkodtam azon.hogy vajon mi lehet ennyire sürgős Louisnak.
Pár perc alatt ki is értem. Louis már ott várt rám.
Mikor odaértem,láttam hogy szemei tiszta vörösek. Valószínűleg sírt.Sőt biztosan.
-Szia. Mesélj mi a baj. Miért sírtál?-öleltem szorosan magamhoz.
-Szia.Köszönöm,hogy eljöttél. Niciről lenne szó...-válaszolt.
-Úristen. Mi történt vele? Jól van?? Mondd mááár.-nyaggattam.
-Ő jól van..Csak én nem...-sóhajtott.
-Mesélj édes.-öleltem meg újra. Majd megfogtam a kezét,és elhúztam az egyik padig,majd leültünk.
-Hát...2 hónapja találkozgat valami Brian nevű sráccal..te tudsz erről valamit??-szomorodott el a mesélés során.
-Nem..semmit..esküszöm. Úristen. Ez hülye. Hogy bírt téged megcsalni? Én még az életem árán sem tenném meg.-éreztem,hogy kezdek vörösödni.
-Én sem tudom..de ezt meg hogy érted? Mármint ezt az "életed árán" dolgot?-nézett rám kíváncsian.
-Hát..Én úgy vettem észre,hogy szeret téged. Annyira,mint én Liamet.És én sosem lettem volna képes őt megcsalni. Nem tudom mi ütött belé.De gondolom akkor most köztetek mindennek vége.-húztam a számat.
-Hm..de ő nem te..-sóhajtott.-És igen..vége.-sóhajtott újra
-És semmi esély rendbe hozni a dolgot??-kérdeztem
-Esélytelen. Nem bízom benne meg még egyszer. De kérhetnék valamit?-nézett rám kiskutya szemekkel.
-Persze,nyugodtan.-kacsintottam rá.
-Átmehetnék hozzátok egy picit? Amíg Nici nem megy el tőlünk.-mondta
-Persze,gyere csak. De akkor indulhatok?-mosolyogtam
-Igen.És köszönök mindent.-jelent meg egy halvány mosoly az arcán.Közelebb húzott magához,és megölelt.
Ekkor vakuk villogására lettünk figyelmesek. Mikor a fényforrás felé néztünk,vagy 10 paparazzit láttunk meg magunktól nem messze.
-Louis..fussunk.-néztem rá kétségbe esetten,majd megragadtam a kezét,és Harryékig meg sem álltunk....

78.rész_ Miért érzem még mindig ezt ?

Február 10.

*Liam szemszöge*

Mióta nyilvánosságra hoztam,hogy újra Daniellel vagyok,Kata nagyon elhidegült tőlem. És amit a reptéren is leművelt. Ennyi idő után is még szeretne ennyire, hogy féltékenységi roham tör rá?

Harry buliján is végig került engem. Akárhányszor odamentem hozzá,hogy dumáljunk,mindig elsétált.

Nem értem mi ütött belé..mind ezt csak Dani miatt?? Nem értem...

*Kata szemszöge*

Annyira kikészít ez az egész Liam-Danielle dolog. Oké,hogy Harry az életem,de aggódom Liamért. Nem akarom hogy Dani megint átverje,és Liam szenvedjen ez miatt.

Mióta összejöttek,próbálom Liamet kerülni,mert érzem,hogy annak nem lenne jó vége,ha mi leállnánk beszélgetni.

Nem az,hogy féltékeny vagyok..csak féltem őt egy újabb porfára eséstől.

Na meg..tuti kiosztanám,hogy hogy lehet ilyen...

Jól van..felesleges tagadni..és emiatt emésztenem magam. Igen. Még mindig szeretem Liamet,és nem értem,hogy sikerült ezt összehoznom. Lassan egy éve,hogy szakítottunk,és  én még mindig annyira oda vagyok érte mint amikor találkoztunk. Kikészít. Szeretem. És féltem őt.

Viszont most itt van nekem Harry. És őt is szeretem nagyon is. Nem hagynám el őt senkiért,még Liamért sem. Bármennyire is szeretem azt az idiótát....

*Harry szemszöge*

Kata amióta hazaérkeztünk Brazíliából,és kiderült,hogy Liam újra Daniellel jár,elég furán viselkedik.

Úgy érzem,hogy féltékeny a kapcsolatukra,csak nem értem miért...

Én mindent megadtam neki ami lehetséges. Oké,hogy felesleges dolgokon akadok ki, de végül úgy is bocsánatot kérek.

Ez egy nagy hibám. De szerintem ha szeretünk valakit,azt az összes hibájával együtt szeretjük

Én így vagyok Katával. Örökké szeretni fogom,akármit is tesz ellenem...

*Danielle szemszöge*

Teljesen meglepődtem Kata reakcióján. Nem gondoltam volna ,hogy még ennyire szereti Liamet.

Mert nagyon lehet látni rajta,hogy még mindig nagyon oda van Liamért.

Én sosem szerettem őt így. Számomra csak egy ember volt,akit szeretek és kiállok mellette ha kell.

De én nem lettem volna érte képes semmi durvább dologra. Kata például otthagyta Harryt Liamért.

Én, ha akkoriban találok mást,akivel jól érzem magam, sosem mentem volna vissza Liamhez.

Lehet,hogy meg sem érdemlem őt?

Én sosem leszek olyan kitartó,és hűséges...

77.rész_Liam "új" barátnője

Sziasztok. Meghoztam az új részt. Ne haragudjatok,hogy ilyen későn :) Van egy kis változás a történetben,de majd meglátjátok.hogy mi. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást :)

Becsuktam a szememet,és egyszer csak arra eszméltem,hogy valaki szólítgat. Kinyitottam a szememet,és újra a repülőn találtam magam. Megláttam Harryt,aki kétségbeesetten nézett rám. Örömömben a nyakába ugrottam,és magamhoz szorítottam.

-Mi a baj kicsim?-kérdezte Harry

-Rosszat álmodtam, álomban egy álom volt.És nagyon rossz volt. Elveszítettelek,és azt hittem meghalok.-suttogtam

-Úristen. Ettől sose félj. Sosem hagynálak el. -lehelt egy csókot az ajkaimra.

-Tudom.Csak rossz volt. Nem szeretnék többet nélküled lenni.-kezdtem el sírni

-Jajj.Ne legyél buta.-mosolyodott el,majd szorosan magához ölelt.

Pár percig így ültünk,majd hallottam,hogy valaki kuncog,ezért kibontakoztam Harry öleléséből,és megfordultam.

Liam volt az,és épp a telefonját nyomkodta,közben kuncogott. Észrevette hogy figyelem,rám nézett és eltátogott egy "majd elmesélem"-et. Ennyivel el is intéztem,aztán visszafordultam Harryhez,és hozzábújtam.

Míg le nem szálltunk,végig a hátamat simogatta,és apró puszikat nyomott a homlokomra.

Leírhatatlan mennyire örülök neki,hogy amit álmodtam,nem vált valóra és tényleg csak egy álom volt.

Miután leszálltunk,az első dolgom az volt,hogy odamentem Liamhez megkérdezni,min vigyorgott annyira.

-Szia. Zavarhatlak egy kicsit ?- sétáltam oda

-Szia.Persze.Mondd.-karolta át a vállamat.

-Hát..min vigyorogtál annyira a repülőn?-néztem fel rá.

-Hát...összejöttem valakivel...-sütötte le a szemét.

-Naaaa. Gratulálok. És kivel??-néztem rá kiskutya szemekkel.

-Hát őőő...majd megtudod.-kacsintott rám,majd utunkat vettük a kapu felé,hogy végre kiérjünk a reptéri váróhoz.

Körbenéztem és  megláttam a szüleim,Louis apukáját,Beccat,Annet...és Daniellet.

Várjunk csak,ő mit keres itt.-álltam meg döbbenten.

Ebbe a pillanatban Liam elsétált mellettem és Danielle elkezdett felé futni. Liam felkapta és megcsókolták egymást.

Annyira ledöbbentem.hogy a telefon,amit eddig a kezemben tartottam,kiesett a kezemből.

Azt hittem, ott helyben elájulok. Ez csak valami rossz vicc lehet... tántorogtam. Szerencsémre két erős kar megfogott hátulról. Harry volt az.

-Hé! Mi a baj??-értetlenkedett

-Semmi.Csak ledöbbentem..ennyi.-mosolyodtam el.

-Tuti nincsen semmi gáz?-ölelt magához.

-Tényleg nincs.-nyomtam egy puszit az arcára és odamentem Liamékhez.

-Szia Danielle. Elrabolhatom egy percre Liamet?-dőlöngéltem.

-Szia. Persze. Csak hozd vissza.-nevetett fel

Nem..majd elrabolom..csicska..-gondoltam majd elrángattam Liamet.

-Ugye ez csak valami rossz vicc?? Miért pont vele?? Úristen Liam..Észnél vagy?-mérgelődtem.

-Nem..ez komoly. És igen. Észnél vagyok. De úgy látom te meg féltékeny vagy.-kezdte el húzogatni a szemöldökét.

-És ha az vagyok?? Igazán nem számít.Na visszaengedlek. Szia.-köszöntem el,majd ott sem voltam.

Odamentem Harryhez,és Annehez, és megbeszéltem velük,hogy ma náluk alszom.

Üdvözöltem a szüleimet,és elindultunk az autónkhoz. Megkértem őket,hogy este vigyenek át Harryhez,de addig elmesélek mindent,ami történt.

Már az út közben részletes beszámolót tartottam. Be sem állt a szám. Egészen addig,amíg anyum meg nem kérdezte,merre van Des.

-Hát..Brazíliában..Bepasizott. De ne féljetek. Biztonságban van.-bólogattam,csak nem értem miért.

-És ki a szerencsés?- nézett a visszapillantó tükörbe apa,hogy lássa az arcom.

-Akár hiszed,akár nem..Neymarral.-mosolyogtam

-Azzal a Neymarral?-kérdezte apa elkerekedett szemekkel.

-Miért? Ismersz más milyet is?-nevettem

-Nem..de ahh..kis szerencsés..majd megyünk meglátogatni őt.-nevetett fel apa,majd hazáig újra enyém volt a szó.

Mikor hazaértünk,gyorsan lepakoltam a cuccaimat,megfürödtem,ettem egy keveset,majd összeszedtem a cuccaim,és megkértem apát,hogy vigyen át Harryékhez.

Bepattantunk a kocsiba,és célba vettük Harryék házát. Mikor odaértünk,apa a lelkemre kötötte,hogy bármi lesz Harryvel,védekezzünk,mert még nem akar nagyapa lenni. Ezen elmosolyodtam,majd adtam neki egy puszit,és kiszálltam a kocsiból.

Felrohantam a lépcsőn, és mikor kopogni akartam,már nyílt is az ajtó. Természetesen Harry állt a túl oldalon.

Berántott az ajtón,és gyorsan megcsókolt.

-Neked is szia.-bújtam hozzá

-Menjünk fel a szobámba.-mosolyodott el,majd megfogta a kezem,én pedig követtem őt.

Mikor felértünk, lepakoltam,és átvettem volna a pizsimet,de megakadályozott.

Karjaival átfogta derekam,majd közelebb húzott magához.

-A-a..Arra szükséged nem lesz.-jelent meg egy kanos vigyor az arcán.

-És anyukád?-néztem rá felvont szemöldökkel.

-Nem érdekel..majd bezárom az ajtót..-kuncogott.

-Tyűha..-de csak ennyit tudtam kinyögni,mert rögtön megcsókolt.

Ahogy mondta,tényleg bezárta az ajtót,és mikor visszatért hozzám,rögtön a lényegre tért.

Ott csókoltuk egymást,ahol értük. Szélsebesen rángattuk,le egymásról a ruhát. 

Nem tudom mi ütött belénk,de alig bírtunk magunkkal.

Mondanom sem kell..elég szép éjjelnek néztünk elébe :333

Remélem tetszett. Várom a véleményeket kommentben.És így utószónak egy klip. Tudom ,hogy nem 1D de én imádom ezt a számot.

Jó zene hallgatást :))