76.rész_az álom

Na sziasztok. Meghoztam az újabb részt. Remélem az előző tetszett és kíváncsiak vagytok már. Ezután meg persze a bónusz rész jön,ami szinte független lesz a történettől,mert a két főszereplőjével,igen komoly szándékom van az elkövetkezendő részekben. De azért remélem így is tetszeni fog.
Jó olvasást,és szép kommentelést :)) xx

Álmomban elég furcsa dolgok történtek,és nem értem,hogy honnan jött ez.
Egy számomra teljesen idegen helyen voltam,mármint még sosem jártam ott,de az álmom szerint ott éltem.
Reggel kikeltem az ágyból,és szorgalmasan készülődni kezdtem az iskolába.Mosakodás,reggeli,felöltözés,minden.
Átszaladtam a barátnőmért,és indultunk is a buszmegállóba. Végig hülyéskedtük az egész utat. De persze egy volt a téma, a diákkirály választás.
A suliba,ahova jártam, minden évben választottak egy királyt,aki ezután az iskolai programokat szervezte.
Mikor beértem a suliba,pont a kampányközepébe cseppentem. Gellért, az egyik barátom,odajött hozzám,hogy elmesélje,milyen programokra számíthatok a mai nap folyamán. Eldumálgattunk néhány percig,majd mikor elindultam volna a termünk be,bele ütköztem valakibe.
Egy magas,szőke hajú,és kék szemű srác volt,oltári jó stílussal. Szemeivel rögtön megbabonázott.
-Bocsi, ne haragudj. Nem figyeltem. -kértem bocsánatot,majd mentem is volna tovább.
-Kata. Várj. -szólt utánam ,ezért megálltam. "Vajon honnan tudja a nevem?" gondoltam,majd lassan megfordultam.
-Tudod, holnap lesz a kampánybuli,és szeretném megkérdezni,hogy eljönnél e velem. Tudom,hogy még nem ismerjük egymást,de én szeretnélek megismerni.-sütötte le szemét, miután elmondta amit szeretett volna.
-Őőő. De hát még a nevedet sem tudom.- dadogtam
-Bruno vagyok. Bruno Clark -nyújtotta a kezét felém.
-Te pedig már tudod a nevem.Csak nem értem honnan.-mosolyogtam rá,.majd én is kezet nyújtottam.
-Gellérttől, az osztálytársa vagyok.- válaszolt
-Hoppááá. Bocsánat.- sütöttem le a szememet.
-Semmi baj. Amúgy hol laksz?-érdeklődött.
-Bern.-mosolyogtam rá.
-Ó. Az jó,mert én is. Az neked jó,ha 7kor találkozunk a fagyizónál? És akkor elmehetnénk sétálni.- tette fel az ajánlatot.
-Persze. De bocsi,nekem mennem kell. 7kor ott találkozunk.-mosolyogtam rá,majd ott sem voltam.
Felsiettem a termünkbe,sietősen kikaptam a cuccaimat a táskámból és rohantam is órára.
A nap elég uncsi volt,de szerencsére gyorsan eltelt. A másnap sem volt másképp,és eljött az a bizonyos este.

*Este*

Annyira tanácstalan voltam,hogy mit vegyek fel. Alapból a buli miatt is jól akartam kinézni,viszont az egy másik szempont volt,hogy randizom Brunoval.
Végül kiválasztottam egy csőfarmerből,és egy ujjatlan virágos pólóból álló szettet. Gyorsan elmentem lefürödni,és kivasaltam a hajam. Felkentem egy alap sminket,felöltöztem,és már otthon sem voltam.
Mikor odaértem a fagyizóhoz, Bruno már ott volt,pedig csak 3/4 7 volt.
Mosolyogva sétáltam hozzá,ő pedig megölelt.
-Szia.- mosolyogtam rá
-Helló.-mosolygott vissza
-Na és akkor mi a terv? -kérdeztem
-Hát tudod..szeretnék valamit elmondani,-fogta meg a kezem. Ennél a pontnál nagyon megijedtem,de nem értem hogy miért.
-M-mond.-dadogtam
-Csak annyi..hát szóval..hogy tetszel..nagyon..éés szeretném ha a barátnőm lennél.
-Húú...hát ez most meglepett.- mondtam neki elkerekedett szemekkel.
Ebben a pillanatban közelebb lépett,kezei közé fogta az arcom,és megcsókolt.
Lehet,hogy csak 10 perce ismerem,de nem tiltakoztam,elragadott az érzés,és visszacsókoltam. Már jó pár perce állhattunk ott, amikor elkezdett szakadni a hó. Tiszta romantikus volt.
-Figyelj,tudom hogy ez gyors, meg minden. De a szüleim nincsenek otthon.Nem megyünk fel hozzánk? Itt lakom 50 méterre. Igérem nem történik semmi,amit nem akarsz.-mosolyodott el mondandója közben Bruno.
-Azt ajánlom is, de akkor menjünk. Egyébként,mikor megyünk be a  buliba?-kérdeztem.
Ujjait az enyéim közé csúsztatta,majd így válaszolt.
-Apa nem sokára hazajön. Majd ő visz be minket. De addig élvezzük a szabadságot.-kuncogott fel
Ezt egy mosollyal nyugtáztam.
Kb 5 perc alatt meg is érkeztünk hozzájuk,és letelepedtünk a nappaliba.
-Hozzak valamit inni?-kérdezte
-Nem köszönöm. El vagyok én itt.-mosolyodtam el
-Hát jóóó..-húzta el a szót.
-Amúgy. Merre találom a mosdót?-vörösödtem el teljesen.
-Egyenesen,aztán balra.-mutogatott.
Gyorsan célba vettem az említett helységet,aztán mikor végeztem,vissza ballagtam Brunohoz, aki elfoglalta az egész kanapét.
-Hé. És én hova ülök?- tettettem a durcásat.
Ekkor felült,és az ölébe húzott.
-Talán ide.-mosolyodott el,majd egy gyors csókot nyomott a számra.
Elkezdtünk csókolózni,aztán egyszer csak éreztem,hogy Bruno már felettem van. Észre sem vettem,mikor történt meg ez a helycsere.
Csókunkba mosolyogtam,amin ő is elmosolyodott.
Ekkor,benyúlt a pólóm alá,és elkezdte simogatni az oldalamat..És láss csodát,ekkor érkezett haza az apja.
-Fiam..tán nem a nappaliban kéne élni a szexuális életedet.-nevetett fel az apja.
-Mi nem is..-kaptam fel a fejem.
-Jó-jó.Tudom. Csak a frászt akartam rátok hozni. -nevetett fel ismét az apuja.
-De legalább a barátnője vagy?-kérdezte felvont szemöldökkel.
-Igen. Kata vagyok. -pattantam fel.
-Én meg Louis.-mutatkozott be ő is.-Amúgy mikor szándékoztok menni?-tette fel a kérdést Louis.
-Átveszem a pólóm,és aztán mehetünk is.-rohant a szobája felé Bruno.
-Remélem nem vered át a fiam. Nem szeretném,ha összetörnéd.-mondta alig hallhatóan Louis.
-Ígérem,nem fogom.-támaszkodtam a kanapénak.

Pár perc után Bruno után mentem, és benyitottam a szobájába.

Épp félmeztelenül állt a szoba közepén,tanácstalanul.

-Hát te még nem vagy kész?-mentem oda hozzá.

-Nem tudom mit vegyek fel.-húzta a száját

-Na gyere,választok neked valamit.-húztam magam után,majd kivettem a szekrényéből egy pólót,és ráadtam.

-Na hogy tetszik?-vontam fel a szemöldököm.

-Ez rohadt jó. Köszönöm  a segítséget.Nem is tudtam,hogy ilyen pólóm is van.-ölelte át a nyakam,majd megcsókolt.

Csókja heves volt,de mégis édes. Elkezdtünk hátrálni,majd végül az ágyán kötöttünk ki.

Újra benyúlt a pólóm alá,bár ezúttal már céltudatosabban,és elkezdte azt felhúzni…..

És itt ébredtem fel. Vagyis ébresztett fel Harry. Teljesen meglepett,hogy a repülőn vagyok,és nem az ágyban,mint álmomban.

-Kata..Ki az a Bruno? Egész végig róla dumáltál. Ugye nem csalsz meg? Kérlek mondd,hogy nem. De ki az a Bruno.-nézett rám óriási szemekkel.

-Nem tudom. De tényleg. Álmomban egy Bruno nevű sráccal voltam…-meséltem

-De biztos hogy nem ismered?-kérdezősködött tovább.

-Tényleg nem.De amúgy miket mondtam?-néztem rá

-Hát hogy Brunoval mész randira,meg csókolóztok,meg hogy az apja rátok nyitott..ilyenek..-szomorodott el.

-Jajj Harry. Tényleg csak álom volt. Esküszöm,hogy nem ismerek semmilyen Brunot. Itt haljak meg ha igen.-tettem a szívemre az egyik kezem.

-Elhiszem. De akkor most csókolj meg kérlek.-ült egy óriási vigyor az arcára.

-Neked is csak ez jár a fejedben.-mosolyodtam el,majd átöleltem,és megcsókoltam….

Bruno

Gellért