19.RÉSZ_

Az álmom az volt hogy " Niallel sétálok egy erdőben, és mögöttünk valami mozog. Hátra nézünk és Harry sétál mögöttünk. De nem igazán Harry volt, hanem Harry zombiként. Persze Niallel elkezdtünk előle futni, de nem jutottunk sokáig, mert előttünk Sam állta el az utat, szintén zombi volt. Ilyen szerencsénk is csak nekünk lehetett.. akármerre próbáltunk menekülni, mindenhol zombik voltak..." és ennél a résznél riadtam fel. Ránéztem az órára , 9 óra volt. Már nem mertem visszaaludni, meg felesleges lett volna, így lementem a konyhába, hogy reggelizem. A házban szintén egyedül voltam, így elhatároztam, hogy egész nap gépezni fogok. Aztán eszembe jutott, hogy ötkor találkozom Liammel, így csak négyig lustálkodhatom. Reggeli után nem vesztegettem az időm, azonnal felmentem a szobámba, lefeküdtem az ágyra, majd az ölembe vettem a gépet. Felmentem Twitterre, és láttam hogy Liam válaszolt. " Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásom. Ötre ott leszek, nem kell félned. Puszi". Még hogy én attól féljek hogy nem jön el...arra várhat. Körül néztem az üzenőfalon, hátha találok valami érdekeset, erre felfigyeltem, hogy Niallnek van egy furcsa tweetje. Ez állt benne " Ismerek egy lányt, akit nagyon szeretek. Ő a barátnőm volt. Nem tudom mit tehettem, de a kapcsolatnak vége lett. Szeretném megtudni, mi lehet az oka.. " . Szegény Niall =/ ahogy elolvastam a tweetet, rögtön felhívtam, hogy beszélhessek vele. " Szia Niall. Most olvastam a twittereden mit történt.. hogy vagy??" kérdeztem aggódóan. "Meg vagyok köszönöm. Csak olyan egyedül érzem magam.. jól esne egy kis társaság" mondta szomorúan. " Figyelj, ha szeretnéd, átjöhetsz hozzánk, vagy akár el is mehetünk valahová" ajánlottam fel neki. " Köszönöm, az jó lenne. Mit szólnál ahhoz, ha fél óra múlva találkoznánk a parkba?? Tudod, ott ahol először láttam Leila-t" mondta Niall. " Istenem, az hogy most ő ilyen szomorú és amit érez, mind az én hibám, hisz én hoztam össze Leiláával" gondoltam és rögtön lelkiismeret furdalásom lett. " Nekem meg felel, akkor fél óra múlva. Vigyázz magadra. Szia"köszöntem el. " Szia" válaszolt bágyadtan. Majd letettük a telefont. Gyorsan felöltöztem, majd elindultam a parkba. Félúton kapcsoltam, lehet hogy jobban fel kellett volna öltöznöm, mert elég hűvös van, és ha sokat leszünk kinn, tuti megfázom. Majd eszembe jutott, hogy megint bemehetünk a szüleim régi üzletébe. Mikor odaértem Niall már várt. Gyorsan odarohantam hozzá, majd szorosan magamhoz öleltem. " Jól vagy???" kérdeztem tőle, mert láttam hogy mindjárt sírni kezd. " Még egy darabig meg leszek. Betudunk menni megint abba az épületbe??" kérdezte. "Persze." válaszoltam, majd karon fogtam és elmentem vele egész az épületig. Mikor bementünk, rögtön találtunk ott egy kanapét és leültünk rá. "Na mesélj. Mi történt. " kérleltem Niallt. "Az a baj hogy én sem tudom. Tegnap este beszéltünk telefonon, és mondta hogy tüdőgyulladása van. És nem szeretné ha elkapnám. így inkább telefonon tartsuk a kapcsolatot. Elfogadtam a kérését de nem tudtam, hogy kaphatnám el a tüdőgyulladást, hisz az nem fertőző. Majd anyukám elmondta, hogy valószínű Leilának vírusos tüdőgyulladása van, így tényleg nem lenne tanácsos vele találkoznom. Aztán ma reggelt felhívott Leila, és szakított velem, de azt nem tudom miért. Lehet hogy egy másik srác miatt..." mondta majd elsírta magát. "Jajj ne sírj. AAAhh gyere ide"mondtam neki, majd magamhoz öleltem. Hagytam, had sírja ki magát raktam. Egyszer csak gondoltam , hogy ránézek az órámra, és láttam hogy már elmúlt öt óra. "Niall, ne haragudj, hogy ezt kérdezem, de Liam tudja hogy velem vagy??" kérdeztem szegényt. " Nem,nem tudja, hiszen otthon sem volt mikor eljöttem" mondta könnyes szemekkel. "Akkor most ne haragudj de felhívom hogy a mai nap még sem oké." mondtam neki. " Persze nyugodtan. Addig meg leszek, És köszönök mindent" mondta, majd miután meghallgattam, tárcsáztam Liam számát. A második csörrenésre fel is vette. "Hallo. Itt vagyok előttetek, de nálatok senki. Hol vagy,?" kérdezte mérgesen . "Bocsi, de Niallnek szüksége volt rám, így most vele vagyok.Nagyon sajnálom. De este még találkozhatunk. Gyere át 8ra és tényleg ne haragudj" mondtam neki. "Oké, akkor nyolckor nálatok. De itt legyél" mondta Liam, majd letette. Még egy ideig elbeszélgettünk Niallel, majd hazavitt. Mikor elbúcsúztunk, még utoljára megöleltem, majd elhajtott. Felmentem a szobámba, és vártam, hogy Liam megérkezzen. Már 8 óra volt , de sehol senki. Vártam kilencig, tízig, majd fél tizenegykor meguntam a várakozást. Elmentem fürdeni, majd írtam neki twitteren egy üzenetet. "Köszönöm, hogy itt voltál nyolckor. Legalább egy sms.t írhattál volna, hogy nem jössz... Na mindegy. szia" miután megírtam, kikapcsoltam a gépem és elmentem aludni. Az éjjel szerencsére nem volt semmiféle álmom és reggelig zavartalanul aludtam...