2011. november 12., szombat

39.RÉSZ_MÁSNAP(OSSÁG)

Claire

Új szereplő. Harry anyukája. Claire,


Mikor felébredtem, döbbenten éreztem, hogy valaki átkarol.
Megfordultam, és láttam, hogy Harry az. Nem tudtam mit csináljak,ezért kínomban sikítottam. Persze Harry rögtön felébredt, és azonnal elkezdett vigyorogni.
"Szerintem ebben semmi poénos nincsen" fogtam a fejem.
"Hmm., Szerintem meg igen. Én nem tudom hogy kerültünk ide, de fincsii" vigyorgott még  jobban.
"Ne vigyorogj. Tuti nem történt semmi. Van rajtam nadrág." mutattam magamra.
"Hát..sosem tudhatod." huzogatta a szemöldökét.
"Jajj ezt nem bírom.Hagyd abba" szóltam rá.
"Mit ?? Ha ezt csinálom??" kezdte megint húzogatni a szemöldökét.

"Igen azt." fogtam egy párnát és fejbe csaptam.
"Áuu. Így is eléggé fáj a fejem, nem kell még hogy ütögess." vágta be a durcit.
"Nekem is. És olyan szarul érzem magam. Mennyit ihattunk??" kérdeztem
"Nem tudom. De tuti sokat. Utolsó emlékem, hogy Danielle fején eltörtél egy poharat. Istenem mekkora volt, és Liam mennyire kiborult. Alig bírtam ki röhögés nélkül" mesélte.
"Erre emlékszem én is. Meg arra, hogy beszálltunk a kocsiba, Lou hozott minket el." néztem Harryre.
"így összességében, szerintem nagyon jó volt a buli. Csak kár, hogy olyan hamar el kellett jönnünk." húzta a száját.
"Figyelj. Ha nem iszunk ennyit, tuti nem történnek meg ezek a dolgok, és akkor valószínű, nem kötök ki itt" nevettem.
"Hmm igaz. Van egy jó oldala is."kuncogott Harry.
"Éhes vagyok...-nyüszögtem- de nem hiszem, hogy a legjobb ötlet most kajálni"
" Hát nemtudom, együnk piritóst, attól tuti nem lesz bajunk" állt fel az ágyból, majd felhúzott engem is.
"Hmm..Jól áll a pólóm" nézett végig rajtam.
"Köszi' mosolyogtam.
Kimentünk a szobából, és elindultunk a konyhába. A konyhához egy folyosón át vezet az út. Éreztem, ahogy Harry átkarol hátulról és úgy sétál tovább. Nem bírtuk sokáig, kb 3 lépés után elestünk. Természetesen Harry esett rám. Pechünkre ekkor érkezett meg az anyukája, aki nem értette mi történik. Már az furcsa volt neki, hogy egy lány van a házban,a tudta nélkül, de hogy még a folyosón fetreng Harryvel.
Arra lettünk figyelmesek, hogy elkezd nevetni, majd megkérdezi.
"Hát ti meg mit csináltok??"
"ŐŐŐ. Elestünk. "pirultam el.
"Igen, úgy van ahogy mondja." állt fel először Harry aztán én .
"Had mutatkozzam be. Kata vagyok." nyújtottam a kezem.
"Én pedig Claire. Harry anyukája" fogott velem kezet.
"Na szóval mit csináltatok ti az előbb ??" kérdezte Claire nevetve.
"Hát úgy volt hogy..." kezdett bele Harry.
"Najó, Nem érdekel.De máskor ne a folyosón. Tudod Harry a húgaid... Kata örülök a találkozásnak. Remélem még látjuk egymást" mondta Claire.
"Én is. Viszlát." köszöntem el Harry anyukájától, majd elindultunk Harryvel a konyhába.
"Nem is mondtad, hogy több húgod is van." vontam kérdőre.
"Nem tartottam fontosnak. De ha akarod, majd bemutatlak nekik." mosolygott.
"Oké,oké. Majd ha nekik is megfelel" mosolyogtam vissza Harryre.
"Na akkor jöhet a vajas-pirítós??" fogta meg a kenyeret.
"Persze. Csináld csak. Én majd nézlek" vigyorogtam.
Nem is kellett többet győzködnöm Fogta magát, betette a kenyereket a pirítóba, majd kirakott két tányért, két pohárral és vajjal kísérve az asztalra. Milyen kis házias.
Mikor kész lettek a piritósok azt hittem leesek a székről, akkorát szólt.
Harry lerakott egyet a tányéromra, és megvajazta nekem.
"Nagyon szépen köszönöm. De nekem is van ám kezem" mosolyogtam.
"Nem baj. Kapok érte egy puszit??" pirult el.
"Akár kettőt is." álltam fel,majd nyomtam egy puszit az arcára.
"Na és hol marad a második??" kuncogott.
"Najó. Legyen" mondtam majd adtam neki még egy puszit.
Szépen megkajáltunk, aztán visszamentünk a szobájába,
"Na a kérdés. Vajon hol lehet a ruhám??" kérdeztem Harryt döbbenten.
"Nem tudom, nem én vettem le rólad, szóval ne rajtam keresd " nevetett.
"Na akkor ez is rejtély marad..de akkor hogy megyek haza?? " fogtam a fejem kínomban.
"Szerintem...vedd fel az egyik gatyám, aztán jól vagy úgy" nevetett.
"Hmm. Megeshet.De nem hiszem hogy jó lenne rám. Te olyan sovány vagy..én meg..nem" sütöttem le a szemem.
"Jajj ne viccelj már. Felpróbálod,és ha nem jó, max a kosaras gatyámban mész haza, az tuti jó rád.."  mondta, majd kivett a szekrényből egy tök jó nadrágot.
"Ez a kedvencem. Biztosan jól fog állni"adta a kezembe a nadrágot.
"Biztos, hogy ezt akarod odaadni?? és ha valami baja lesz???" vontam fel a szemöldököm.
"Nembaj. Ha te teszed tönkre az nem számít. Na próbáld fel." unszolt.
Kérése szerint tettem, majd meglepetten vettem észre, hogy jó rám a nadrág, és elég jól is áll.
"Istenem. Rohadt jól áll  gatyám meg a pólóm." mondta Harry elkerekedett szemekkel.
"Köszi. Amúgy haza tudsz vinni?? Nem igazán tudom, hogy pontosan hol vagyok" pirultam el.
"Persze csak előtte szólok anyának, hogy elmentem." mondta , majd ki is ment a szobából.
Amíg vártam rá, leültem az ágyra. Nem kellett sokáig várnom, mert kb 5 perc múlva vissza is jött.
"Mehetünk.. Anya üzeni, hogy reméli hamarosan újra jössz" adta át az üzenetet.
Felálltam, majd együtt elindultunk. Beszálltunk a kocsiba és egész úton azt próbáltuk kideríteni, hogy mi történhetett az éjjel. Sajnos nem igazán jött össze.
Kb negyedóra alatt nálunk is voltunk. Tehát Harry  tök közel lakik. Akár gyalog is jöhettünk volna. Na mindegy. Harry még egy kicsit feljött hozzánk és elbeszélgettünk.
De előtte még gyorsan lecseréltem a gatyámat és visszaadtam neki az övét.
"A pólót majd máskor megkapod" mosolyogtam.
"Okés" mosolygott ő is.
Olyan este 8 fele ment haza,aztán én elmentem lefürdeni aztán behuppantam az ágyba.
Egy szempillantás alatt elaludtam. Mivel elég korán volt még, ezért másnap hajnalban, már fenn is voltam...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése