30.RÉSZ_

Szerencsére már nem kellett sokat várni.. Csak fél órát . Már rohadt éhes voltam. Bár a kb fél 1 kor elfogyasztott müzli nem sokat tett,szóval..
Zayn, Niall és Louis tényleg külön ettek tőlünk, nem tudom miért.. lehet hogy különcködni akartak vagy csak simán enni..röhögés nélkül.
Harryvel letelepedtünk az udvaron. Vittünk ki pokrócot és leterítettük a fűbe.
Olyan kellemes idő volt, bár a szellőtől kicsit libabőrös lettem.
Harry azonnal felállt, hogy hozzon nekem egy pulcsit,de visszarántottam.
"Nem kell, hagyjad. Meg vagyok. Köszönöm. Inkább együnk, mert éhen halok" mosolyogtam rá, aztán ő is visszamosolygott rám.
Spagettit csinált. És jó sok sajtot tett rá, pont ahogy szeretem. De ez vagy véletlen , vagy tudja hogy mit szeretek. Szerintem csak véletlen volt, mivel a sajátján is csomó sajt volt.
Ahogy a kezembe adta a tányért, paraszt módjára rögtön megkóstoltam a spagettit.
Nagyon finom volt. Nem néztem volna ki ezt Harryből.
"Ezt te csináltad egyedül?? "kérdeztem felvont szemöldökkel.
"Végülis igen, csak Zayn mondta, hogy szerinte rakjak bele majorannát mert hogy attól jobb lesz, De a többit én csináltam." válaszolt.
"Azta. Ügyes vagy. És Zaynnek igaza volt.. Így kell ezt" nevettem.
"Örülök, hogy ízlik. Életem első spagettie , és igazából most főztem először." pirult el.
"Ahhoz képest nagyon jó lett. Gratulálok" nyomtam puszit az arcára, amire még jobban elpirult.
"ŐŐŐ. Nem vagy szomjas?? Hozok valamit" aztán fel is pattant és bement a házba.
Hallottam ahogy bent nevetnek a srácok. Na ez nekik a nyugalom :DD
Néhány perc múlva, Harry vissza is tért,kezében két pohárral és egy üveg narancslével. Kezembe adta a poharakat, és töltött mindkettőbe.
"Köszönöm szépen" mondtam neki, majd bele kortyoltam a narancslébe.
"Szívesen. Biztosan nem fázol??" kérdezte.
"Nem. De amúgy min nevettek ennyire a srácok??" kérdeztem, majd felnéztem az égre. Olyan csodálatos volt. A csillagok csak úgy ragyogtak. Eszméletlen volt.
"Á. Semmi különösön. Csak ismét hülyék. Olyan szép az ég. Nem de ??" kérdezte, majd leült mellém és elkezdte nézni ő is az eget.
"De-de. De még szebb ha lefekszel és úgy nézed." mondtam és rögtön hátra is dőltem.
Követte a példámat. Majd a kezét a vállamra tette. Persze ettől megint libabőrös lettem. De jól esett a teste melegsége.
"Zavar?? Mert akkor elveszem." emelte fel a fejét.
"Engem nem. Pont jó így." pirultam el.
"Jajj el ne pirulj nekem ezért." nevetett.
"Ahha, Szóval Zaynnél nincs jobb,te elpirulhatsz mindenért én meg nem.. na most ez hogy is van??" tetettem sértődöttséget,
"Hát őőőő. Na... nem tudom. Ne haragudj." magyarázkodott.
"Semmi baj. De olyan furcsa ez nekem, Nem szoktam én ezt meg." nevettem.
"Jó-jó. De nézzük inkább a csillagokat. "Mondta, majd közelebb húzott magához.
Máskor nem engedtem volna meg neki, hogy így átkaroljon,mert Liam tuti félre érti, de jelen esetben jól esett Harry melegsége, és mivel Liam nincs itthon, ezért nem zavar senkit sem.
Sajnos nem sokáig élvezhettük a csillagokat, mert nekem haza kellett mennem. A fenébe is, holnap suliba kell mennem. De szerencsére Harry is ott lesz. Ha már a többiekkel nem találkozom, legalább ő tud friss hírekkel szolgálni,
Liam remélem holnap már itthon lesz, nagyon hiányzik már.
"Én most megyek, mert holnap suli, és nem fogok tudni felkelni." fordultam Harryhez.
"Rendben. Igazad van. Haza vihetlek??"kérdezte mosolyogva,láttam hogy felcsillan a szeme.
"Ha szeretnél.De akkor most induljunk. Elköszönök a srácoktól és indulhatunk is." mosolyogtam rá.
Bementünk a házba, bevittük a poharakat, a tányérokat és a pokrócot, majd elköszöntem a srácoktól. Mindegyiknek nyomtam az arcára egy puszit, majd felkaptam a táskámat, és el is indultunk Harryvel.
Az út nagyon csendben telt, nem értettem miéért. Mikor megérkeztünk,megkérdeztem Harryt.
"Hé, jól vagy?? Egész úton hozzám sem szóltál." vontam fel a szemöldököm kérdően..
"Ne haragudj, Csak elgondolkodtam. De jól vagyok. Ha hazamentem felhívhatlak?? Persze ha nem szándékozol rögtön aludni" mondta Harry.
"Nem, nem szándékozom. Akkor várom a hívásod" motyogtam, majd puszit nyomtam az arcára. Kiszálltam, majd bementem a házba.
Lepakoltam a cuccom, lefürödtem, Aztán bekapcsoltam a gépem, hogy ne unatkozzam amíg Harry fel nem hív.
11kor csörrent meg a telefonom, pont mikor aludni készültem.Harry volt az.
"Bocsi, hogy csak most hívlak. Remélem nem ébresztettelek fel. Csak bocsánatot akartam kérni , a mai haza út miatt. Nem tudom mi ütött belém." mesélte Harry.
"Semmi gáz. Megesik az ilyen." fogadtam el bocsánatkérését.
"Oké, Akkor nem is zavarlak tovább. Jó éjt. Holnap találkozunk" mondta Harry.
"Rendicsek. Jó éjt. Puszi" válaszoltam. És hallottam, hogy nagyot sóhajt.
"Mi a baj??" kérdeztem én ismét.
"ÁÁÁ . Lényegtelen. Majd holnap.Szia"mondta , majd kinyomta a telefont.
Én is letettem, majd befeküdtem az ágyba.Olyan furcsa érzésem volt.
Úgy éreztem nagyon megbántottam. De vajon mivel?
Nagyon rosszul aludtam az éjjel. Egész végig azon agyaltam vajon mi rosszat tehettem...
Természetesen ez miatt el is aludtam reggel. Csodálatos.
A harmadik órára épp hogy beértem. A tanár nem volt elragadtatva.
"Maga meg merre járt??" kérdezte a kémia tanár.Hát természetes , hogy a legszigorúbb tanár órájáról IS elkéstem.
"Elaludtam, és csak most jöttem be. Nagyon sajnálom." néztem rá kiskutya szemekkel.
"Semmi baj. De ez ne forduljon elő még egyszer. Na leülhet." utasított a tanár.
Rögtön a helyemre rohantam és behuppantam Harry mellé. Ha nem kap el, leesek a székről.
"Hát neked meg hogy sikerült elkésni??" kérdezett Harry.
"Rosszul aludtam. De majd a szünetben dumálunk. Bocsi" válaszoltam neki.
Amire válaszképp csak mosolygott, majd írt valamit egy lapra.
"Szerintem , már ne jegyzetelj. Majd odaadom a füzetem és lemásolod." írta.
"köszönöm"tátogtam neki.
Mikor vége lett az órának , Harry rögtön el kezdett faggatni.
"Na miért aludtál el??"
"Azért, mert egész éjjel nem tudtam aludni. Lelkiismeret furdalásom volt. Miattad.Olyan szomorúnak hallottam a hangod. És az a sóhaj is. Nagyon megijesztettél. Mit csináltam amiért ilyenné váltál?? Egész éjjel ezen agyaltam. Nem tudtam aludni. Most mondd el mi volt ."meséltem Harrynek.
"Úristen. Semmi . Csak...na mindegy..majd ha kell megtudod. De nem miattad van. Miattam. Sajnálom ez miatt ne rágd magad." mosolygott.
"Te tudod. Bocsi de most mennem kell. Majd még találkozunk . Szia" mondtam, majd el is mentem.
Az egész nap lassacskán eltelt, vagyis az a 3 óra amit benn töltöttem.
Persze Liam még mindig nem érkezett meg, de semmi hír nincs róla. Kezdek aggódni.
Suli után rögtön haza mentem, és bedőltem az ágyba. Nem sok kellett, és már aludtam is.
Este 11kor ébredtem fel. Persze tanulnom is kellett, ezért fogtam magam, lefürödtem és neki álltam a tanulásnak. Szerencsére csak Biológiára és Németre kellett készülnöm, ezért hamar kész voltam.
Mikor kész lettem, gyorsan bekapcsoltam a gépem,, és megnéztem az e-mailjeim.
Láttam. hogy Liamtől jött egy üzenetem.
"Szia kicsim.Ne haragudj, hogy csak most írok. Minden rendben van. Június 4.én megyek haza. Majd akkor ígérem, hogy egész nap meg utána örökké csak a tiéd vagyok.Puszillak. Szeretlek.. A te Liamed.(L)"
"De aranyos." gondoltam, majd ezen tények tudatában, ismét lefeküdtem aludni. Persze ismét tök hamar elnyomott az álom. És most reggel kivételesen sikerült időben felkelnem....