41.RÉSZ_

Kata kutyája :Larry

Harry húgai:

Annie

Tate

Szeptember 8.

Na hát ugye elkezdődött a suli. Ahhoz képest, hogy ez az első hetünk, már nagyon sokat kellett tanulni. És ismételtünk és ismételtünk,de egy csomó mindent még mindig nem értek. Szerencsére itt van nekem Harry  aki segít ha valamit nem tudok. Annyira szeretem benne, hogy ilyen segítőkész.

De ma végre hétvége, egy kis szabadidő. Nem tudtam magammal mit kezdeni, ezért gondoltam hogy elmegyek kutyát sétáltatni. Igen, el is felejtettem említeni, hogy kaptam egy kiskutyát, mert kitűnő voltam évvégén :) Egy fiú kiskutyát kaptam, és Larrynek neveztem el :))vajon miért ? :DD

Fel is hívtam Harryt, hogy nincs-e kedve velem jönni. Ketten azért mégis jobb mint egyedül.Nem értem hogy csinálja, de mindig felveszi a telefont az első kicsörgésnél, pedig akkor még nem is jelez a telefon, h valaki hívná :DD

"Hellooo.Mondjaad" szólt bele Harry.

"Szia majom. Mit csinálsz ??" kérdeztem

"Én? Semmit. Miért ?" nevetett.

"Nincs kedved eljönni velem kutyát sétáltatni?? Olyan szép az idő" kérleltem

"De , persze. Fél óra múlva nálatok vagyok,oké??" válaszolt.

"Nekem oké, akkor várlak.Vigyázz magadra." mondtam neki.

"Várj. Utána nem érsz rá egy kicsit?? Lenne egy meglepetésem" kérdezett

"ŐŐ.De. Csak ne valami durva dolog legyen." mosolyogtam.

"Nem lesz az. Na akkor majd fél óra múlva. Szia" tette le a telefont.

Ez a srác állandóan kiváncsivá tesz. Nem tudom hogy csinálja. Letettem a telefonom az asztalra, és felöltöztem. Felvettem egy pólót , hozzá egy rövidnadrágot, aztán lementem az én drága kis Larrymért.

"Szia te kis szőrmóók.Hát mivan teee??" kaptam fel . "Úristen egy kutyához beszélek. Rám fér már, hogy Harry ideérjen" kezdtem nevetni.

Épp hogy kimondtam, már kopogtak is az ajtón.Nagy boldogan kinyitottam az ajtót , de meglepetésemre nem Harry, hanem Zayn állt az ajtóban.

"Szia. Hát te??" üdvözöltem.

"Szia. Csak kölcsön szeretnék kérni valamit és Becca azt mondta nektek tuti van" válaszolt Zayn.

"Rendben. Gyere be, és megkeressük ami kell neked" hívtam be.

"Okés. Szóval nekem egy imbuszkulcs kéne" sütötte le a szemét. Amin én persze röhögni kezdtem.Szegény srác.

"Imbuszkulcs?? Minek az neked??" nevettem még jobban.

"Éppen csinálok valamit, amihez kéne,de Beccaéknak nincsen." mosolygott már ő is.

"Oké. Egy pillanat és hozom. Ha valaki jönne kérlek enged be." kértem meg Zaynt majd lementem a műhelybe. Még jó, hogy régen apám sokat szerelt, így van 800mill imbuszkulcsunk:DD

Találtam egy egész készletet, így felkaptam és felvittem Zaynhez. Mire felértem, már Harry is megérkezett, és már nagyba Larryt nyüstölték Zaynnel.

"Héhé. A kutyám marad" néztem rájuk mérgesen, mire elkezdtek dőlni a nevetéstől.

" Zayn. Itt az imbuszkulcsod. Most már mehetsz." adtam a kezébe a készletet.

"Oké,oké. Én nem akartam semmi rosszat." nevetett.

"De akkor is, szegény kutyum. Jajj Larry, mit tett veled ez a két csúnya bácsi ??" vettem a kezembe a kutyusom.

"Nem vagyok se csúnya, se bácsi. Kikérem magamnak." vágta be a durcát Zayn, amire Harryvel egyszerre kezdtünk el nevetni.

"Na de én megyek is. Sziasztok. Aztán semmi rosszat ne halljak rólatok" mondta Zayn majd elindult az ajtó felé.

"Szia. Jó szerelést" köszöntünk mindketten Harryvel.

"Na mi a meglepi??" fordultam Harry felé kíváncsian.

"Majd a kutyasétáltatás után megtudod." vigyorgott.

"Na de kíváncsi vagyok" néztem rá kiskutya szemekkel.

"Nem-nem. Majd utána. De ha ennyire kíváncsi vagy, induljunk és akkor hamarabb tudod meg." vigyorgott.

"Rendben. Egy perc" Mondtam majd felkaptam a pórázt, ráraktam Larryre és zsebre vágtam a telefonom.

"Na indulhatunk. Ha megkérlek bezárnád az ajtót??" néztem rá .

"Persze, Szívesen." felvette a kulcsot és már indultunk is.

Nagyon jó volt , annyit nevettünk. Annyira furcsa, teljesen más embernek érzem magam Harry mellett. Teljesen jó hatással van rám szerintem :)

Vagy két órán át sétáltunk, majd Harry megszólalt.

"Héé. Szerintem menjünk, mert a meglepetésem még eltűnik" nevetett.

"Oké. Akkor menjünk. Már amúgy sem vagyunk olyan messze tőlünk" mosolyogtam.

Szépen haza sétáltunk, adtam Larrynek inni , meg enni, majd odamentem Harryhez.

"Te szeretnél valamit ??" mosolyogtam.

"Igen. Inni, ha nem baj." nevetett.

"Idióta-csaptam meg a kezét- de baj. Nem kapsz semmit" nevettem, majd kivettem egy poharat a szekrényből és adtam neki inni.

"Tessék, igyál. Én addig felmegyek a szobámba. Egy perc és jövök. Ha még akarsz inni, a hűtőben van minden " mondtam már a lépcsőről.

Bementem a szobámba, és összefogtam a hajam. Már zavart, hogy az arcomba lóg.

Kivettem egy pulcsit a szekrényből, hátha kell majd, és beraktam a táskámba.

Visszamentem Harryhez, aki már Larryvel játszott.

"Megjöttem. Mehetünk?" kérdeztem.

"Persze. " mondta, majd még utoljára megsimogatta a kutyusom.

Kimentünk,gyorsan bezártam az ajtót, és elindultunk.

"És hova megyünk Mr.??" karoltam Harrybe.

"Hozzánk. A húgaim szeretnének megismerni Ms." mosolygott.

"Igen? De aranyosak. " pirultam el.

"Haha. Nagyon. Majd ha megismered őket." nevetett.

"Jól kijövök a gyerekekkel." néztem rá.

"Hát majd kiderül." nevetett még jobban.

"Amúgy hány évesek?? " érdeklődtem.

"Annie 4 éves, Tate pedig 8." számolt be.

"Áhh. Tiszta édesek lehetnek." mosolyogtam.

"Na megérkeztünk. " Mutatott a házra, majd elindultunk fel a lépcsőn.

Bementünk és Harry rögtön elkiáltotta magát.

"Anyaaaaa. Megérkeztünk"

"Olyan aranyos vagy." nevettem.

"Tudom" mondta büszkén.

"A kis egoista." löktem oldalba.

"Hogy mit mondtál rám??" kezdett el csikizni.

"Jajj. Harry neee.Nem bírom" visítottam.

"Hajji. Ne bántsad szegényt. " hallottuk a távolból, mire mind a ketten odanéztünk

"Nem bánt. De aranyos vagy. Bizonyára te vagy Annie." mosolyogtam rá.

"Igen." mosolygott , aztán odarohant hozzánk és átölelte Harry lábát.

"Kata, ő a kisebbik húgom Annie, Annie, ő Kata." mutatott be minket egymásnak.

"Öjülök, hogy megismejhetlek" mosolygott rám a kislány.

"Na akkor keressük meg anyát. " Vette fel Annie.t Harry.

"Jó apa lenne belőled." fogtam meg Harry kezét, amire ő elpirult.

"Ugyan. Ha neked lenne húgod,te is tiszta anyáskodó lennél" mosolygott.

Így hárman tehát elmentünk megkeresni Harry anyukáját, aki Annie.k szobájában volt.

Bementünk, majd Harry letette a húgát, aki rögtön anyukája ölébe ugrott.

"Sziasztok. Örülök, hogy végre megérkeztetek." nézett ránk Claire.

"Szia. Örülök, hogy újra találkoztunk" mosolyogtam Harry anyukájára.

"Sziaa Anya" nyomot anyukája arcára puszit Harry.

"Én Tate vagyok" állt fel Harry nagyobbik húga és kezet nyújtott.

"Én pedig Kata. Örülök a találkozásnak" mosolyogtam.

"Játszol velünk??" kérdezte egyszerre a két lány.

"Persze, mit játszottok??" kérdeztem.

"Barbizunk.Kivel szeretnél lenni?? Beckyvel vagy Lora-val??" kérdezte két barbit a kezében tartva Tate.

"Loraval." válaszoltam.

Tate odaadta a babát, majd elkezdtünk játszani. Harry és az anyukája távolról figyeltek minket.

Nagyon elszaladt az idő. Olyan aranyosak voltak a lányok. Nagyon sokat játszottunk. Amit Harry anyukája szakított meg azzal, hogy a lányoknak ideje lenne megfürdeniük.

"De anyaaa. Nemáár" kezdtek hisztizni mindketten.

"Menjetek, Majd Harryvel olvasunk nektek esti mesét." mondtam nekik.

"Oké. Sietünk akkoj" pattant fel Annie és már kezdett is vetkőzni.

"Harry, le sem tagadhatnád , hogy a te húgod" kezdtem nevetni.

"Naaa..." vágta be a durcát.

"Haha. Igaza van. Bocsi kincsem" nyomott puszit Harry arcára puszit, az anyukája.

Míg Claire lefürdette a lányokat, addig mi Harryvel megcsináltuk az ágyukat majd leültünk a földre.

"Te tényleg jól kijössz a gyerekekkel." ölelt meg Harry.

"Hát én megmondtam." mosolyogtam.

"Na majd legközelebb többet leszünk , ha nem baj." kuncogott.

"Oké. Nekem rendben van. Legközelebb majd áthozod őket hozzánk.Persze ha anyukád megengedi." ajánlottam fel.

"Oké . Majd megbeszélem vele." látszott rajta, hogy tetszik neki az ötlet.

Még egy darabig elbeszélgettünk, aztán meg jött Claire a lányokkal, akik egyből beugrottak az ágyba és várták a mesét. Olyan aranyosak voltak.

"Na mit szeretnétek mit meséljek??" kérdeztem.

"Valami jót." válaszoltak egyszerre.

"Akkor elmesélek egy történetet egy lányról, aki nagyon szerette a kiscicákat.Oké??" kérdeztem

"Igeeen." ujjongtak.

Kb a mese felénél el is aludtak, aztán betakartuk őket, és kimentünk a szobából.

"Nagyon köszönöm. Sosem sikerült ilyen hamar elaltatni őket, és még nyugodtak is voltak ma" mondta Claire.

"Ugyan. Szívesen máskor is" mosolyogtam.

"Anya,haza viszem Kata-t aztán jövök. Oké?" kérdezte Harry az anyukáját.

"Rendben. De vigyázzatok az úton. Szia Kata" köszönt el.

"Szia" köszöntünk egyszerre Harryvel, majd elindultunk.

Megint gyalog mentünk. Most nem beszélgettünk. Egész úton olyan csöndben volt.

Mikor megérkeztünk hozzánk, nem bírtam tovább.

"Mi a baj?? Valami rosszat tettem??" néztem rá.

Erre megfogta a derekam, magához húzott és megcsókolt.

De nem tartott sokáig mert azonnal elhúzódtam, ahogy leesett mivan.

"Bocsi Harry, de ezt most ne." sütöttem le a szemem.

"Sajnálom. De nagyon szeretlek. Erre akkor jöttem rá, amikor a múltkori üvegezésnél csókolóznunk kellett." sütötte le ő is a szemét.

"Igen??" kérdeztem döbbenten.

"Igen. Bocs hogy csak most mondom el." mondta.

"Semmii gááz." dadogtam

"Na én inkább megyek. Majd suliban találkozunk. Szia" köszönt el.

"Szia. "Köszöntem el én is, majd hogy ne érezze szarul magát, nyomtam egy puszit az arcára.

Valamivel boldogabbnak látszott, de azért látni lehetett rajta, hogy megbántottam egy kicsit...

Annyira szarnak éreztem magam ez miatt..nem értettem miért. Szomorúan ballagtam be a házba, majd sírva dőltem be az ágyamba....