33.RÉSZ_

Június 6.

Ma reggel anya otthon volt. Kivételes alkalmak egyike. Annyira jó volt végre látni :)

És ma furcsa dolog történt. Nem úgy ébredtem fel, hogy kialudtam magam, hanem arra keltem, hogy valaki puszit nyom a homlokomra.

Kinyitottam a szemem és láttam , hogy Liam áll az ágyam mellett. Azonnal a nyakába ugrottam.

"Szia. Hát te meg mit keresel itt?? Mikor jöttél??" öleltem magamhoz.

"Istenem milyen jó látni-szorított ő is magához- Már egy órája nézem legalább, ahogy alszol, de már nem bírtam tovább. Muszáj voltam adni egy puszit." mosolygott Liam.

"Hmm. Te is hiányoztál nekem. Na de milyen volt?? Meg hol voltál??" kérdeztem tőle.

"Hát semmi érdekes nem volt. A szülővárosomban voltam, elintézni pár dolgot, de semmi érdekes" mosolygott, majd megcsókolt.

Nagyon hosszan csókolóztunk. Mikor abbahagytuk rögtön megszólalt.

"Ez már nagyon hiányzott." pirult el.

"Nekem is. " csókoltam meg újra.

"Bárcsak örökké tarthatna ez a pillanat" sóhajtott nagyot Liam.

"Hát ha örökké nem is, de egy darabig még itt lehetünk." mosolyogtam rá,majd berántottam az ágyba.

"Nana. Mi folyik itt??" nevetett anya.

"Hátőőő...." néztünk fel egyszerre szerelmemmel.

"ÁÁÁ.Ne is kezdjetek bele. Fölösleges. Gyertek enni." nevetett anyám.

"Rendben, csak előbb felöltözöm." néztem rá.

"Oké. De siess." mondta, majd el is ment.

" Na.. biztos hogy szeretnél felöltözni??Szerintem jobb vagy ruha nélkül.." mondta kaján vigyorral az arcán Liam.

"Na..mit is vártam ... Bizony fel akarok öltözni. Egy pillanat" mondtam Liamnak és beszaladtam a gardróbba. És magamra csuktam az ajtót.

"Nézhetem ahogy öltözöl??" kiabált be.

"LIAM JAMES PAYNE abba hagynád kérlek?? Ne legyél ennyire kanos" ordítottam vissza neki.

"Oké. Bocsánat. De már tényleg nagyon hiányoztál." ordított vissza.

"Ez semmire sem kifogás" mondtam neki, miközben kijöttem a gardróbból.

Egy pólót és egy rövidnadrágot vettem fel.

"Hmm. Még mindig jól nézel ki. Na mehetünk??" kérdezte Liam.

"Igen." válaszoltam, majd megfogtam a kezét és így mentünk le a konyhába.

"Annyira jó titeket megint együtt látni." nézett ránk anyukám.

"És annyira jó a lányoddal lenni. Minden perc kincset ér" ölelt magához Liam, míg anyukámnak dumált.

"Na gyertek üljetek le. Spagettit csináltam. Remélem megfelel." ecsetelte anya.

"Hmmm. Tökéletes. Remélem van olyan jó mint Harryé." mondtam.

"Hogy Harryé?? Mikor ettél te Harry főztjéből?? Harry tud főzni??" kérdezte teljesen ledöbbenve Liam.

"Háát. Kb 2 hete. A srácokkal kajáltam és Harry főzött. Nagyon ügyes a srác." meséltem.

"Értem..de máskor ha távol leszek nem kavarni a többiekkel." mondta szemrehányóan.

"Oké. De máskor ha távol leszel, jelentkezni naponta..Boccs" válaszoltam.

"Na és hogy vannak a szüleid?? Mivel ha a szülővárosodban voltál, gondolom náluk laktál addig." kérdeztem.

"Köszönöm. Meg vannak. Nagyon is jól vannak. Jó volt őket látni." mosolygott.

"És én mikor ismerhetem meg őket személyesen?? " piszkáltam a spagettimet.

" Amikor csak akarod, elmehetünk" mosolygott rám Liam.

"Oké. Akkor majd ha vége a sulinak , kitaláljuk" motyogtam.

"Na és veled mi történt , míg nem voltam???" érdeklődött párom.

"Hát semmi érdekes...kb végig a srácokkal voltam. és ennyi" meséltem az izgalmas híreket.

"Az igen. Na majd felpörgetjük az eseményeket" lelkendezett.

"Nehezen. Még van 2 hét a suliból és most jönnek azok a dolgok, amiken az év végi jegyeim múlnak, szóval most bele kell húznom. Sajnálom. De 2 hét múlva máár csak a tiéd vagyok. Egész nap" számoltam be.

"Akkor két hét múlva. De azért suli után rám tudsz szánni majd fél órát naponta??" kérdezte felvont szemöldökkel.

"Persze. De a sok tanulás alatt azt értettem, hogy legkésőbb 6ra haza jövök mindig." erőltettem arcomra mosolyt.

"Akkor okés. És ma csinálunk valamit?? " érdeklődött Liam.

"Elmehetnénk moziba. Úgy megnézném a Hupikék Törpikéket" pirultam el.

"Nekem oks. Én fizetek." gavallérkodott.

"Na de várj. - Anyaaaa!! Elmehetek moziba??-"kiabáltam anyunak.

"Persze kicsim. De legkésőbb 11re legyél otthon" kiáltott vissza.

"Akkor egy pillanat. Fogat mosok, és feltűzöm a hajam és jövök" mondtam Liamnek.

"Oks itt megvárlak." válaszolt.

Gyorsan elkészültem, átvettem a pólóm és betettem a táskámba egy pulcsit, meg a telefonom és lefutottam a földszintre.

"Mehetünk." mondtam útra készen.

"Okés. Akkor gyere.-Szia Ann." kiabált anyunak , majd átkarolta a derekam és elindultunk.

"Szia Liam. Vigyázzatok magatokra" nézett ki a konyhából anya.

Kimentünk a házból.

"Te nem kocsival jöttél??" néztem Liamra.

"Nem." húzta a száját.

"Akkor várj.Elkérem anyától a kocsit." mondtam és bementem a házba.

"Anya..elvihetem a kocsit??" kérdeztem anyut.

"Persze. De nagyon vigyázz rá.A slusszkulcs a táskámban van." tért a lényegre.

"oké. kösz." kikaptam a táskából a kulcsot, és már ott sem voltam.

"Na, szállj be. Én vezetek" néztem jelentőségteljesen Liamra.

"Okéééé" húzta el a szót majd beszállt.

Az egész utat végig beszélgettük. Annyira jó volt végre magam mellett tudni. Már lassan 8 hónapja együtt vagyunk. Életem legszebb 8 hónapja volt azt hiszem.

Szerencsére a Mozi csak 20 percre van tőlünk, így elég hamar odaértünk.

Ahol persze, rajongók találtak ránk. Liam gyorsan kiosztott pár autogramot meg fényképet, aztán bementünk a moziba. Ahol sajnos ugyan ez a feladat várt rá.

Majdnem lekéstük a filmet. De ez az ára, hogy ha sztárral jársz, főleg olyannal aki ilyen helyes. De ez van, ezt kell szeretni.

A film nagyon aranyos volt. Úgy lennék a helyükben. Olyan kis kékek és aranyosak.

De nekem jó így az élet , ahogy van. Liammel az oldalamon. Láttam, ahogyan a sok kiscsaj megölne a szemével, ha tudna, mikor látták, hogy Liam megölel.

De nekik meg ezt kell szeretniük. De durva , hogy mind Harry mind Liam rajongói ki nem állhatnak, mert hogy a srácokkal jóba vagyok. Szerintem ez tök gáz.

De ha jobban igyekeznének, tuti ők is jóba lehetnének a srácokkal, mondjuk ha nem bőgnének ha látják őket, meg nem erőlködnének ennyire..lehetne esélyük. De így..esélytelen :DDD

A film után beültünk egy kávézóba és megittunk egy Cappucino-t. Annyira jól esett, bármilyen meleg is volt kinn.

"Nagyon jól éreztem magam. Köszönöm" nyomtam puszit Liam arcára.

"Nagyon szívesen. Nekem is jó volt" csókolt meg.

"Álmos vagyok. Szeretnék indulni, ha nem baj. Már amúgy is 10 óra van." kértem meg Liamet.

"De, mehetünk. Szerinted anyukád megengedné, hogy nálatok aludjak??" kérdezte teljesen elpirulva.

"Persze, tuti megengedi, De előre szólok, hogy ma este már nem vagyok hajlandó semmire, csak aludni" világosítottam fel.

"OKÉ.OKÉ.Akkor induljunk" mosolygott.

Kifizettük a cappucinoinkat és elmentünk.  Fél 11re haza is értünk. Mivel nem akartuk felébreszteni anyát, ezért fellopództunk a szobámba.

"Na én elmegyek fürdeni. De előtte kerítek neked valamit amiben aludhatsz." mosolyogtam rá.

"Oké. De nem fürödhetnék veled??" erőlködött.

"Nem. És téma lezárva. egy perc és itt vagyok" néztem rá komoran, majd bementem a gardróbba.

Találtam egy pólót, meg egy alsógatyát bent, szóval fogtam és Liam kezébe adtam. Kiszedtem az ágyamból a pizsimet, és elvonultam a fürdőbe. Gyorsan lefürödtem, majd elküldtem Liamet is fürdeni. Mikor mind a ketten készen voltunk, bebújtunk az ágyba. Még szerencse, hogy franciaágyam van.

"Na jó éjt. szép álmokat" csókoltam meg Liamet.

"Csak is az lehet, ha melletted vagyok" mosolygott, majd átölelt és ő is megcsókolt.

Kicsit hűvös volt, szóval gyorsan hozzábújtam. Újra éreztem az illatát , ami annyira jó volt, és a bőre melege is különösen jól esett.

Szerintem 10 perc múlva már aludtam is. Hogy ő mikor aludt el, nem tudom. De remélem neki is jó volt az éjszakája, pont mint nekem. Kivételesen, egyszer sem ébredtem fel az éjjel. Lehet, hogy Liam közelsége okozta, de az is lehet, hogy nem...