október 9.
És eljött a nagyon nem kívánt nap. A srácok ma itt hagynak minket két hétre. Beccaval és Nicivel Harryék lakásán találkoztunk, és onnan mentünk együtt a reptérre. Életem egyik legrosszabb napja volt, azt hiszem. Annyira nehéz volt elválni tőlük. És a helyzetet rontotta, hogy Liam és Danielle előttünk nyalták egymást. Az utat a repülőtérig végig sírtam, még szerencse hogy a lányok ott voltak, és próbáltak vigasztalni. Nélkülük nem tudom mi lett volna velem.
Mikor megérkeztünk a reptérre , a srácok már ott voltak, és csak ránk vártak. Én azonnal kiszálltam , és oda rohantam Harryhez.
„Jajj kicsim. Ne sírj. Rosszabb lesz ez így.” szorított magához Harry.
„De annyira rossz, hogy elmész. Nem akarom” szipogtam.
„Én sem. De sajnos muszáj lesz.” Törölte le könnyeim.
„Na igen-sóhajtottam.- de ígérd meg, hogy amint megérkeztek, legalább egy üzenetet írsz” néztem rá kiskutya szemekkel.
„Jajj ne legyél buta. Azonnal felhívlak, és minden percben írni fogok. Megígérem. Nem bírnám ki, ha legalább a hangod ne hallanám” nyomott puszit az arcomra Harry.
„Rendben. Na most akkor elköszönök a többiektől is.” töröltem meg az arcom, és elindultam Niall felé.
„Na te humorzsák. Vigyázz magadra, és figyelj hogy Harry ne csaljon meg” eröltettem mosolyt az arcomra és megöleltem Niallt.
„Jó vicc. Nem fog megcsalni. Ígérem. Meg azt is hogy jó leszek” kuncogott.
A következő Zayn volt.
„Zaynee. Legyél jó. És igyekezz haza. És viselkedj apához méltóan” löktem oldalba Zaynt.
„Az leszek. Te meg figyelj Beccamra. Köszönöm” mondta Zayn, majd megölelt és adott egy puszit.
Elköszöntem Louistól is,és nehézkesen, de Liamtől is elbúcsúztam. Nem nagyon tetszett az a gondolat, hogy Dani után, most hozzám fog érni.
Rühellem a csajt,és perpillanat, Liamhez sem viszonyulok másképp
Mikor végeztem az elköszönéssel, visszamentem Harryhez, aki éppen a húgaitól búcsúzott.
Olyan aranyosak voltak. Annienek is eleredtek a könnyei. Bár nem csodálom. Ilyen aranyos bátyót elveszíteni két hétre rossz lehet. Szerencsére nekem még nem voltak ilyen problémáim. Oké , hogy én is csak két hetente látom a tesóm,vagy ritkábban, de akkor is idősebb vagyok mint ők.
„Jajj Annie ne sírj. Nem sokára visszajövök és elmegyünk valahova. Oké?” simogatta meg húga fejecskéjét Harry.
„Hé Annie-guggoltam le hozzá.-mit szólnál hozzá, hogyha elmentek a fiúk, átjönnétek , és levinnénk Larryt a parkba?” kérdeztem.
„Jajj , nem kell. Elleszek én velük.” tiltakozott Claire.
„De én ragaszkodom hozzá. Na lányok? Benne vagytok?” mosolyogtam rájuk.
„Na anyuuu.légysziiii” könyörögtek mindketten, mire Claire beadta a derekát.
„Köszönöm kicsim” húzott magához Harry, és megcsókolt.
„Nincs mit. Szeretem a húgaid” mosolyogtam rá.
„Csak őket??” tettette a sértődöttet.
„Jajj ne butáskodj már, te majom” csókoltam meg én is.
Hosszasan csókolóztunk, amit Harry anyukája tört meg,hogy a srácoknak indulniuk kell.
Adtam Harrynek egy utolsó csókot, aztán elkisértük őket a kapuig.
Megvártuk míg felszáll a gép, aztán haza mentünk. Claire egyenesen hozzánk ment, felvettük Larryt, aztán ki vitt minket a parkba.
"Nyugodtan elmehetsz. Pihenj egy kicsit, elleszek én velük." mondtam Clairenek.
"Biztosan?? Tudok maradni." mosolygott.
"Igen, teljesen biztos. Majd szólok ha van valami" mosolyogtam rá, majd becsuktam a kocsi ajtót. Elköszöntünk Clairetől, és célba vettük a parkot.
A lányok szemmel láthatóan nagyon jól érezték magukat, én pedig örömmel figyeltem, hogy milyen jól el vannak Larryvel.
Figyelmemet a telefon csörgése törte meg.
Ránéztem a kijelzőre. Liam. Meglepetten, de felvettem.
"Hallo." szóltam bele.
"Szia kicsim. Harry vagyok. Bocsi , csak lemerült a telóm. Azt hittem nem fogod felvenni" mondta.
"Jajj. Örülök, hogy hívtál. Na miújság?" kérdeztem vidáman.
"Egyben megérkeztünk. Jó volt az út. Most elfoglaljuk a szállást. Este leszel fenn skype-on? Szeretnék veled webkamerázni"mondta félénket Harry.
"Honnan tudod, hogy van Skype-om?" kérdeztem csodálkozva .
"Liam mondta.Meg is adta a neved. Remélem nem baj" mesélte .
"Aahh, Dehogy. Majd akkor este. De ne haragudj most mennem kell.Jó legyél.Szeretlek. Csók" köszöntem el.
"Oké. Nagyon szeretlek.Pá" köszönt el ő is,majd letette.
"Annie,Tate.Már késő van. Megyünk haza. De otthon még játszunk. Oké?" mondtam a lányoknak, akik tudomásul vették, és elindultak felém.
"Szeretnék még jönni. Lehet?" kérdezte Annie.
"Jajj persze. De most megyünk.Gyere." fogtam meg a kezét, és elindultunk hozzájuk.
Harryéknél megvacsoráztunk. Anyukája nagyon jól főz,Harrynek igaza volt.
Megbeszéltük, hogy gyakrabban fogok átjárni, és hogy a közel jövőben itt is alszom.
Segítettem a fürdetésnél is,aztán mindent megköszönve,felkaptam Larryt, és haza indultam.
Otthon gyorsan lefürödtem és bekapcsoltam a gépem. Amíg vártam,hogy bejelentkezzen Skypera, gyorsan leszaladtam innivalóért, és mire visszaértem, Harry már hívott is.
Istenem. Annyira aranyos volt ,ahogy mesélte mit csináltak. Bár nagyon hiányzott a közelsége, nagyon jó volt legalább így látni. Elmesélte, hogy holnap már koncertjük is lesz, és annyira rossz, hogy nem leszek mellette. Így éreztem én is, de sajnos nem lehet mit tenni.
Sokáig elbeszélgettünk. De sajnos annyira fáradt voltam, hogy muszáj volt szegényt ott hagynom.Ígyhát elköszöntem tőle, és kikapcsoltam a gépem. Ez a beszélgetés után,boldogan feküdtem le aludni. És az is boldogsággal töltött el,hogy az anyukája és a húgai ennyire kedvelnek engem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése