Ma ráértem felkelni, mivel ma van az utolsó nap a suliban, és csak 10re kell bemennünk.
Fél kilenckor felkeltem, és szépen lassan elkészültem.
Elővettem a fehér blúzom és egy magasított derekú szoknyát és kivasaltam őket. Mivel az ünnepi cipőm magassarkú,ezért képtelen leszek kibírni 2 órát egy helyben állva abban a borzadványban. Nem a szívem csücske a magassarkú, de akkor még jó ötletnek tűnt. Mikor már mindent kikészítettem, gyorsan megreggeliztem. Reggeli után fogat mostam, megmosakodtam. kivasaltam a hajam, aztán felöltöztem.
Mire mindezzel kész lettem, már fél 10 volt. Harryvel megyünk az évzáróra, és azt mondta háromnegyed 10re jön, szóval még hamarabb is végeztem mint kellett volna.
Körbenéztem a szobámban és láttam hogy tele van a szennyes tartóm. Ezért gyorsan fogtam és kiválogattam a fehéreket és bedobtam a mosógépbe őket. Természetesen amilyen szerencsés vagyok, pont mikor az öblítőt öntöttem volna a gépbe...magamra borítottam az egész dobozzal...szóval kereshettem új ruhát. Gyorsan beleöntöttem a maradék öblítőt a gépbe és elindítottam.
Gyorsan rohantam volna ruhát cserélni, amikor kopogtak az ajtón. Persze hogy Harry volt az. Gyorsan kinyitottam és behívtam.
"Szia..Mia??" értetlenkedett.
"Egy perc és jövök." kiabáltam már a lépcsőről.
Szerencse, hogy van tartalék szoknyám. Gyorsan felvettem és rávettem egy fehér ujjatlan pólót. Lehet hogy az ofőnek nem fog tetszeni de ez van.
"Na mehetünk." kaptam fel a táskám, és rántottam ki Harryt az ajtón.
Aki még mindig értetlenül nézett rám. Beszálltunk a kocsiba és el is indultunk.
"Na mi történt??" kérdezte.
"Semmi. Csak magamra borítottam az öblítőt és le kellett cserélnem a ruhám.' meséltem.
"Istenem. Ez is csak te lehetsz." nevetett.
"Nem nevet. Együtt érez." néztem rá komoran.
"OHH. Bocsánat.' nevetett még jobban.
"Oké. Elég lesz.' duzzogtam.
Az út hátralévő része innentől csendben telt el. Mikor megérkeztünk a sulihoz sem szóltam semmit, csak kiszálltam a kocsiból és elindultam az osztályunk felé.
Mikor már benn voltunk a suliban, megunta. Megfogta a kezem és maga felé fordított.
"Héé. Mi a baj??" kérdezte Harry.
"Semmi. Csak menjünk" mosolyogtam rá.
"OKÉÉ" húzta el a szót.
Csatlakoztunk az osztályunkhoz, majd lementünk a díszterembe.
Az igazgató elmondta a tényleg majdnem 2 órás beszédét,majd a szokás ellenére elküldött minket a termünkbe, mert hogy ott kapjuk meg a bizonyítványokat.
az összes osztály bement a termébe, majd az osztályfőnök gondolom én, pont úgy mint nálunk. Elmondta kik lettek kitűnőek.
Nálunk csak 6an lettek kitűnőek. Harry és nagy meglepetésemre én is.
Mikor a tanár kimondta a nevem, levegőt venni is elfelejtettem.
"Biztos ez?? Nem lehet hogy elírtak valamit,?" néztem az osztályfőnökre elkerekedett szemmel.
"Nem. Ez így van. Gratulálok." fogott velem kezet.
Mikor leültem a helyemre, Harry rögtön megölelt.
"Ügyes vagy." suttogta.
"Te is" vigyorogtam rá..
Mindenki megkapta a bizonyítványát, majd hivatalosan is véget lett a tanévnek.
Mikor kiléptünk a teremből, már özönlöttek ki a diákok.
Én belekaroltam Harryre és úgy léptünk ki az iskola ajtaján.
Kinn csodálatos idő volt. De még szebbé tette, hogy végre vége az iskolának.
A délután mindnyájan nálunk töltöttük. Élvezetes....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése