2011. november 12., szombat

57.RÉSZ_A NAGY ESEMÉNY

október 27.


A hét hátralévő részében Harryéknél voltam éjjel nappal. A suliból is kihagytam pár napot, de egyszer egy évben kibírom.
Sajnos egyik nap sem aludhattunk sokáig,mert nekünk kellett elvinni Harry húgait suliba és oviba.
Amit egyáltalán nem bántam,mert nagyon imádom a kicsiket és még több időnk volt egymásra Harryvel.
Egyik reggel azonban Harry anyja feljött,hogy aznap nem kell bevinnünk a lányokat, mert később megy dolgozni , így van ideje elvinni őket,de hazahozni nekünk kell majd őket. Tehát aludhattunk volna sokáig,de Harrynek jobb ötlete támadt.
Ahogy Claire becsukta maga mögött az ajtót,Harry rögtön megcsókolt.
Aztán megint, és megint,végül forró csókcsatába merültünk.
Elkezdte csókolgatni a nyakam, aztán elindult a keze a pólóm alatt és elkezdte felhúzni.
„Harry.Ezt ne! Kérlek!” toltam félre.
„Oké. Bocsánat.” Szontyolodott el Harry.
„Nem azért. Én is szeretném. De a húgaid még itt vannak, és ha most ránk nyitnak, én már tényleg nem tudom hogy magyarázom el nekik” mondtam
„Akkor ha elmentek?” csillant fel Harry szeme.
„Majd meglátjuk mi lesz, addig is gyere ide.” Húzódtam közelebb hozzá, és hozzábújtam.
„Figyelj,ha nem akarod, tényleg nem kell.Nem akarom erőltetni..Csak tudod…nekem ez lenne az első és hajt a kíváncsiság” pirult el Harry.
„Most ugye csak viccelsz?? Te még tényleg nem?” néztem rá elkerekedett szemekkel.
„Igen. Eddig nem volt olyan lány akivel megtettem volna.” Mesélte.
„Uhh. Én most akkor elszégyellem magam” mondtam tekintetem a takaróra szegezve.
„Miért ? Szerintem igazán nem kéne” fordította maga felé a fejemet.
„Mert fiatalabb vagyok, és lány…és hamarabb vesztettem el,mint te.Ez annyira ciki” fordultam el.
„Jajj. Ne legyél buta. Nem kell ezért szégyellned magad” csókolta meg a nyakam.
„Hát oké.”erőltettem mosolyt az arcomra.
„Hahh. Úgy hallom, hogy anyámék elmentek” húzogatta a szemöldökét Harry.
„Jajj te majom.” Csókoltam meg, majd újabb csókcsatába keveredtünk. De ezúttal nem állítottam le.
Sorra kerültek le rólunk a ruhák..és megtörtént .
Ahhoz képest hogy Harrynek ez volt az első, elég jó volt. Sőt,talán túlságosan is.
Mikor „végeztünk” Harry rögtön megkérdezte, hogy nekem jó volt-e.
„Igen , jó volt. És neked? Remélem nem okoztam csalódást.” Motyogtam.
„Jajj te. Köszönöm. Ennél jobb első nem is lehetett volna” suttogta a fülembe , aztán megcsókolt.
„Ígérem, többet nem erőltetem” mosolygott rám, majd közelebb húzott magához és átölelet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése